Robotkarral műt Da Vinci Magyarországon
A kivetítőn a hasfal képe látszik, s az, ahogy a csipeszben végződő karok haladnak: égetik maguk előtt a járatot, szétválasztják a hashártyát, az utat tisztítják a célhoz, a prosztatához. A folyamatot tízszeres nagyításban lehet követni a Telki Magánkórház egyik szobájában, ahol Kovács Gábor doktor kommentálja az eseményeket. A műtét valójában egy emelettel lejjebb zajlik. Ott, a műtőben fekszik a beteg, körötte orvosok, csakhogy: sehol nem látni szikét, például.
A betegen négy robotkar "dolgozik", miközben az aszszisztens cseréli az "eszközfejeket". A műtő sarkában egy apró fekete kabin van, a kívülállók csak két, egy pedálon folyamatosan mozgó lábfejet láthatnak. Dr. Jan Schraml cseh orvos van a kabinban - onnan irányítja a robot működését. Az emberi és a gépi tudás egyesül. Jan Schraml és Da Vinci, ahogy a robotgépet elnevezték, közösen dolgozik, a ma létező legmodernebb technikával.
Másfél órán át tart a "produkció", mígnem a diónyi daganat ki nem kerül a férfi testéből. A 63 éves beteg várhatóan két nap múlva, egészségesen hagyhatja majd el a magánkórházat. Magyarként ő az első, akin Da Vincivel végzett prosztataműtétet egy orvoscsapat. Kovács Gábor, a csapat magyar tagja, a beteg kezelőorvosa szerint páciensének nagy szerencséje van: a hagyományos, ma itthon elérhető eljárásokhoz képest sokkal kíméletesebb és veszélytelenebb módszerrel szabadították meg kóros elváltozásától.
- Kezdeti stádiumban lévő, jól körülhatárolt daganatról volt szó, amit sebészeti módszerrel is el tudunk távolítani. Szemben azonban a hagyományos, "nyitott" műtétekkel vagy a már kíméletesebb laparoszkópos beavatkozásokkal, annyira be tudjuk határolni a beavatkozási területet, hogy szinte minimálisra csökkentjük a károsodásokat. Mikroszkopikus pontossággal belőhető, merre kell irányítani a kart - mondja az urológus főorvos. Hozzáteszi, hogy a gépnek köszönhetően csaknem teljesen kizárható a beteg terület melletti idegek, szövetek esetleges károsodása.
A robotfej és a robotkarok annyira rugalmasak, hogy tökéletesen követik azt a mozgást, amit a sebész a joystickkal "diktál" úgy, hogy az emberi kéz minden remegését, rezdülését kiszűri. Kovács doktor szerint ez a technika sokkal pontosabb, mint a hagyományos módszerek, és a sebész így olyan területeket is elérhet, amelyekhez kézzel csak nagy kockázatot vállalva férhetne hozzá. Mintha az orvos belebújna a beteg testébe, és úgy "javítaná ki a meghibásodott részeket".
Kovács Gábor elmondja azt is: ugyan elegendő egy orvos és egy asszisztens Da Vinci mellé, azonban a jó sebészen és urológuson nagyon sok múlik. A robot önmagában nem sokat ér, ha nem "profi" kezek mozgatják.
A roboteljárás az összes többi eljárásnál hatékonyabban gyógyít. A klinikai vizsgálati adatok alapján használatával nagymértékben csökken a vérveszteség - harmadára a laparoszkópiás eljáráshoz és kevesebb mint tizedére a nyílt műtéthez képest -, felére csökken a kórházban átlagosan eltöltött napok száma. A betegek szempontjából talán a legfontosabb az, hogy a prosztataműtét után a vizeletürítési funkciók jóval gyorsabban javulnak: 3 hónap múltán a páciensek 89 százalékánál már nincsenek ilyen panaszok. A szexuális funkciók a műtétet követő első év végén a páciensek 86 százalékánál helyreállnak. E műtéttípusra jellemzően a prosztatarák kapcsán kerül sor. Ez ma a harmadik leggyakoribb daganatféleség a férfiaknál, 65-80 éves kor között fordul elő a leggyakrabban.
Az orvos a robotműtét során a Da Vinci számítógépes rendszere előtt ül, és joystickkal, illetve pedálokkal irányítja a robotot, általában a műtőn belül, de akár egy másik földrészről is operálhat. A gyakorlatban jelenleg még ez a legkevésbé kihasznált előnye az eljárásnak, pedig a NASA annak idején épp emiatt adott megbízást a robot fejlesztésére: azt tervezték, hogy az űrben végezhetnek majd így operációkat.
A doktor mindkét kezének két-két ujját bedugja a robot "karjait" irányító, gyűrű alakú alkatrészbe, és az így végzett mozdulatokat a műszer végrehajtja az operált testben. A beépített képernyő három dimenzióban mutatja a műtéti területet. Ahogy az orvos felemeli a fejét, tehát épp nem látja, hogy mi történik, a szerkezet megáll, miközben a gép is folyamatosan jelzi, hogyha valami hibát vagy problémát észlelne.
A sebészrobot felhasználási lehetőségei ma az urológia területén a legkiterjedtebbek, évente a világon több mint 130 ezer ilyen beavatkozást végeztek, Amerikában már a műtétek 65-70 százalékában ezt az eljárást alkalmazzák. Használata azonban folyamatosan és mind szélesebb körben terjed. A Da Vinci nőgyógyászati, szív- vagy pajzsmirigyműtétekre is használható.
A világon jelenleg 1171 Da Vinci robotsebészeti eszköz üzemel - ezekből 211 Európában -, és 2008-ban több mint 136 ezer sebészeti beavatkozásban segítette az orvosok munkáját. Az eszköz számos környező országban is megtalálható, Romániában, Bulgáriában, Törökországban és Csehországban is. Olaszországban harminc, Csehországban három ilyen robot működik. Magyarországon a Da Vinci egyelőre csak "vendégprofesszor". A szerkezet 1,8 millió dollárba, vagyis úgy négyszázmillió forintba kerül, a szakemberek számításai szerint a beavatkozás ára egy-egy műtétre bontva százezer forint lenne. A műtét bemutató volt - a gépet elviszik Magyarországról.
