Kitörési pont, vagy a temető előszobája

Több pénzt termel a nemzetgazdaságnak az egészségipar, mint amennyit a költségvetés ráfordít - állítja az Egészségügyi Baráti Társaság. A szervezet kedden az Akadémián mutatta be azt a tanulmányt, amellyel arról akarják meggyőzni a döntéshozókat: trendváltásra van szükség.

Az egészségügy gazdasági jelentőségét szeretne új megvilágításba helyezni a volt egészségügyi miniszterekből, kórházi vezetőkből, szakjogászokból, közgazdászokból, rendszerelemzőkből alakult Egészségügyi Baráti Társaság. Az eredmény egy ezeroldalas tanulmány, amely azt tisztázza: jó-e pusztán költségvetési forintokra, szerkezeti problémákra szűkíteni az egészségügy gazdasági jelentőségét. A szerzők válasza: nem. Sőt, súlyos tévedés az egészségügyet a költségvetést nyomó óriási teherként kezelni.

A Kató Gábor szaktanácsadó és munkatársai által összeállított elemzés adatokat sorjáz: 2007-ben az egészségipar személyi jövedelemadóként 130, járulék formájában további 300 milliárd forintot tett a közös kasszába. A nemzeti összjövedelemhez 8,3 százalékkal járult hozzá, miközben az egészségügyre a közös kalapból csak 5,9 százalékot fordítottak. Állítják, hogy az egészségügyre költött pénz kamatostul megtérül.

Több pénzt az egészségügybe - ezt ajánlotta az erre egyébként is fogékony hallgatóságának Róna Péter közgazdász, az ELTE tanára is, aki azzal kezdte előadását: ideje túllépni azon, hogy az egészségügyre a temető előszobájaként tekintsünk.

A közgazdász a Népszabadságnak nyilatkozva azt mondta: első lépésként azonnal vissza kell adni az egészségügynek az onnan elvett harmincmilliárdot. Aztán egy új, radikális nemzetgazdasági stratégiát szükséges kidolgozni, amelyben fő helyet kap az ágazat. Az egészségügynek ugyanis komoly a versenyképessége - állítja.

Róna Péter azt állítja, hogy a költségvetés szempontjából kiemelt iparágakban, például az autóiparban, soha nem tudnánk nemzetközileg is kiemelkedőt teljesíteni, ezeket tehát nincs értelme közpénzzel tömni. "Nekünk nem kell újabb gumiabroncsgyár, Daimler-Benz, mert ez bérmunka csak." Róna szerint az egészségügy a nemzetgazdaság kitörési lehetősége. Érdektelennek tartja, hogy az ellátórendszer túl nagy vagy a pénz túl kevés. Emlékeztetett arra, hogy a Nobel-díjas Joseph E. Stiglitz professzor által vezetett bizottság a múlt héten nyilvánosságra hozott egy jelentést, amely alátámasztja a Kató Gábor-féle munkacsoport következtetéseit. A jelentés szerint a nemzeti jövedelem már nem jó mérőeszköz a gazdasági prioritások meghatározására. Vagyis: ideje váltani egy az öszszefüggésekre alapozott gazdaságpolitikára. (D. A. N.)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.