A napokban gyorsított eljárással tárgyalta a bíróság Krausz István Mazsihisz-alelnök, pécsi zsidó hitközségi elnök büntetőperét. A Pécsett élő Krausz egy benzinkútnál magához vett egy ottfelejtett pénztárcát, amiben 1676 euró volt, s ezért lopással gyanúsították. A pécsi bíróság az 55 esztendős férfit bűnösnek találta, s egy év próbára bocsátotta.

Ugyancsak rendkívül gyorsan született ítélet a válogatott futballista Bodnár László gázolási ügyében: a DVSC-TEVA labdarúgója augusztus 28-án ütött el autójával egy kerékpárost Nyírbátor közelében, aki a helyszínen meghalt. A Nyíregyházi Városi Bíróságon szeptember 11-én megszületett a gyorsított eljárás során kihirdetett bírósági ítélet. Bodnár Lászlót egyébként halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt egyévi, fogházban letöltendő büntetésre ítélte a bíróság, amelynek végrehajtását egy év próbaidőre felfüggesztették.

Mint megtudtuk, az ország tizenkilenc megyéjében megközelítőleg tíz százalékra tehető azon ügyek száma, amelyekben a bíróságok gyors eljárásban hoznak ítéletet. A kivétel Somogy megye, ahol tavaly csaknem 25 százalék volt az ilyen esetek száma. Az általunk megkérdezett jogászok szerint a bíróság akkor tárgyal gyorsított eljárással, ha az ügy egyszerű megítélésű, a bizonyítékok maradéktalanul rendelkezésre állnak, s a gyanúsított beismerő vallomást tesz vagy tetten érték.

Kritérium még, hogy a tettest ne fenyegesse nyolc évnél hosszabb szabadságvesztés. Az idén augusztus 13-ig feltétel volt az is, hogy az ügy az elkövetést követő 15 napon belül jusson el a bíróságra - azóta ez a határidő 30 napra nőtt. Jogászok emiatt vélik úgy, hogy akár jelentős mértékben is nőhet majd a gyorsított eljárások száma.

Gyorsított eljárásban Pécsett - ahol évente 2800-2900 büntetőpert tárgyal a városi bíróság - tavaly 136 ügyet vittek a bírák elé. Hajdu István, a pécsi bíróság elnöke megkeresésünkre elmondta: a sértettnek így nem kell hosszasan várnia az igazságtételre, a gyanúsítottnak pedig azért kedvező ez az eljárás, mert nem áll hosszú ideig annak hatálya alatt, ráadásul enyhébb ítéletre számíthat, hiszen a beismerő vallomást enyhítő körülményként veszik figyelembe.

Hajdu István szerint a gyorsított eljárás mellett szól az is, hogy költségkímélő. Magyarországon az elítéltek a perek bűnügyi költségének 10-15 százalékát tudják megfizetni, a hiányzó pénz az államot terheli. A gyorsított eljárásoknál azonban az államnak lényegesen kevesebb a kára.

A pécsi statisztikák azt bizonyítják, hogy az ilyen perekben elítéltek elvétve kapnak letöltendő szabadságvesztést. Az ítéletek nagyjából háromnegyedében felfüggesztett szabadságvesztés, közérdekű munka és pénzbüntetés sújtja őket, negyedében pedig próbára bocsátás vagy megrovás. A pécsi gyorsított ügyek felének gyanúsítottja ittas vezetést vagy közlekedési balesetet, negyede lopást, 10-20 százaléka pedig okirat-hamisítást követett el.

A már említett Bodnár László futballista ügyével kapcsolatban sokak fejében megfordult, hogy az ügyében tapasztalt szokatlan gyorsaság, az alig két hét alatt megszületett ítélet esetleg elfogultsággal magyarázható.

Nyakó Zsuzsanna, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság elnökhelyettese, szóvivő ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre azt mondta: a labdarúgó ügyében semmiféle egyéni elbírálás vagy kedvezmény nem játszott szerepet, a bíróság ugyanis a gyorsított eljárásra vonatkozó jogszabály szerint járt el. Nyakó Zsuzsanna hozzátette: a Bodnár-ügy esetében minden törvényi feltétel teljesült, így születhetett ítélet rövid idő alatt.

A szóvivő elmondása szerint Szabolcsban tavaly összesen 5148 vádemelési ügyük volt, s ebből 494 esetben hoztak gyorsított eljárással ítéletet, ami az esetek csaknem tíz százaléka.

Ennél jóval több ügyet tárgyaltak gyorsított eljárással Somogyban. Mi lehet ennek az oka? - kérdeztük Vadócz Attilától, a Somogy Megyei Bíróság szóvivőjétől. Válaszában elmondta: a megye régóta élen jár a gyorsított eljárások magas arányában, ami nem azért van így, mintha errefelé más típusú bűncselekmények történnének, mint másutt, hanem azért, mert a megyei ügyészség vezetője ezt szorgalmazza.

A rendőrség jó szakmai munkája és a bíróság fogadókészsége is hozzájárul a kedvező arányhoz - hangsúlyozta Vadócz Attila. Elmondása szerint az esetek többsége egyszerű, vagyon elleni bűncselekmény, de akadnak olyan testi sértéses ügyek, amelyeket nem bonyolít a szakértői vélemények beszerzésésének szükségessége.

Fekete Róbert, a Somogy megyei főügyészség szóvivője mindazonáltal úgy véli, hogy valóban az ügyészség a mozgatórugója a gyorsított eljárások indításának. A rendőrség által elküldött napi jelentésekből rendszeresen kikeresik azokat az eseteket, amelyek kisebb súlyúak vagy a bizonyítottság és a beismerő vallomás okán egyszerűbbek, s ezekben az esetekben gyorsított eljárásra tesznek javaslatot - tette hozzá a szóvivő.