Egészségtelen hanyatlás
"A jelenlegi magyar kezelési eredmények meglepően alacsony szinten állnak a 60 éves állami egészségügyi tapasztalat ellenére. Ez a kínos helyzet még rosszabb lehet a válság miatt." Így indokolják az éves európai egészségügyi fogyasztói index összeállítói, miért sorolták hazánkat az európai egészségügyi rendszerek rangsorában a tavalyi 14. helyről a 20. helyre. Az EU egészségügyi rendszereit évente felmérő index alapján Magyarország a maximális 1000 pontból 633 pontot ért el. A rangsort immáron a második éve Hollandia vezeti 875 pontos rekorddal, majd Dánia (819), Izland (811) és Ausztria (795) következik. Magyarország Csehország mögé, Szlovákia és Lengyelország elé került.
Az index összesen 38 mutató alapján összegezte az eredményeket, s ezekből az derül ki, hogy Magyarországon erős a betegjogi háttér, ugyanakkor nagyon rosszul teljesít az egészségi állapot és a halálozás kategóriájában.
Kovácsy Zsombor, az Egészségbiztosítási Felügyelet korábbi vezetője, egészségügyi jogi szakember szerint a régióban a visszaesés ellenére jól állunk, annak pedig, hogy most a korábbiaknál hátrébb rangsorolták az országot, több oka van. - Az idén néhány olyan új szempont is szerepel az elemzésben, mint például a laboreredmények elektronikus eljuttatása a páciensnek, amelyre Magyarország rossz osztályzatot kapott. De ez extrém példa, kétségtelen, hogy például az onkológiai ellátásra való várakozási időben jelentősen romlott a helyzet - mondja.
Lantos Zoltán, a GSK Hungary egészségügyi szekciójának vezetője szerint a belső szolgáltatások színvonala érzékelhetően romlik. A szolgáltatási és a betegutak "szétesnek". A betegek is egyre kevésbé bíznak a rendszerben. - Jelentősen romlott a "terápiás hűség", vagyis a betegek kevésbé követik az orvosi utasításokat - teszi hozzá. Mindezek együttes következménye a magyarországi egészségügy romló megítélése. (K. J. V.)