A tanítás megszervezése helyben dől el
Ausztriában például a tanítás megszervezéséről (felvételi, tanítási idő, tankönyvek megválasztása, tanítási módszerek) 89 százalékban, személyzeti ügyekben (tanárok alkalmazása és elbocsátása, munkavégzés feltételei, bérezés) viszont mindössze négy százalékban határoznak iskolai szinten: ez utóbbi 63 százalékban a központban dől el. Finnországban épp fordítva: 71 százalékban önkormányzati szinten határoznak a személyzeti kérdésekről, a tanítási ügyekben 33 százalékban dönthetnek az önkormányzatok, 67 százalékban az iskolák. Franciaországban a személyzeti ügyekről 63 százalékban a központi kormány dönt, a tanítási ügyekről viszont 78 százalékban az iskolák határoznak. Magyarországon a tanítás megszervezéséről teljes mértékben az iskolák döntenek, személyzeti ügyekben 17 százalékban a központban, 25 százalékban az önkormányzatnál, 58 százalékban pedig az iskolákban határoznak, a forrásfelhasználásról pedig 17 százalékban az önkormányzatok, 83 százalékban az iskolák döntenek. Ez utóbbi téren hazánkban a többi országhoz képest nagy az autonómia: Portugáliában 100, Norvégiában 86, Izlandon 85, Olaszországban 71, Ausztriában és Svédországban pedig 70 százalékban a központi kormány dönt. (V. A. D.)