A múlt héten elsötétített Nap-kelte helyett indított, immár belső gyártású Ma reggel első adásában a jobboldalhoz köthető közéleti és politikai szereplők voltak túlsúlyban. Nem csupán Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, a Nap-kelte bojkottját három éve bejelentő jobboldali politikus tért vissza a Magyar Televízió reggeli műsorsávjába. Egyedül, vitapartner nélkül "kárhoztatta" például a Bajnai-kormány "vasútellenes politikáját" Halasi Zoltán, a jobboldallal többnyire együtt tartó Liga-tagszervezet, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének képviselője. A következő választás esélyeit elemző vitaműsorban felülreprezentált volt az ellenzék. A jobboldali politológus, Tőkéczki László és a Fideszhez közel álló Nézőpont Intézet kutatási igazgatója, Mráz Ágoston Sámuel mellett harmadikként kapott helyett Magyar Kornélia, az inkább a baloldalhoz köthető Progresszív Intézet igazgatója. A műsort Süveges Gergő vezette, aki az MTV munkatársa, ám egészen múlt péntekig a Nap-kelte reggeli műsorát is rendszeresen vezette.

Gyárfás Tamás kitessékelése a köztelevízióból "kiverte a biztosítékot" a Fidesszel szemközti oldalon; az odahúzó, korábban sok tekintetben megosztott kurátorok most összezártak Medveczky Balázs ügyvezető alelnök ellenében, akit egyre inkább a Fidesz "trójai falovaként" tartanak számon.

A televíziót felügyelő kuratórium elnökségének tegnap délutáni rendkívüli ülésén egyetlen napirendi pont a Nap-kelte ügye volt. A testület 10:5 arányban úgy foglalt állást, hogy a szerződés egyoldalú felrúgása törvénytelen, a Nap-kelte továbbra is a köztévé reggeli műsora. Az ülésen részt vevő alelnök-ügyvezető határozottan képviselte álláspontját, így a frontok megmerevedtek. Kuratóriumi állásfoglalás ide vagy oda, nagyon valószínű, hogy a Nap-kelte nem kerül vissza az MTV képernyőjére, bár az adásra Gyárfásék fölkészültek, a műsort Apáti-Tóth Kata vezetné. A producer ismét hangsúlyozta: mindenkit visszavár, pereskedni sem akar, ha az alelnök-ügyvezető visszavonja korábbi döntését. Ám információink szerint erre nem kerül sor.

A tulajdonosi testület állásfoglalása könnyen elveszhet a jog útvesztőiben, mivel a médiatörvény szerint egyébként az elnök vagy az őt helyettesítő személy a törvények, a kuratórium határozatai, az alapító okirat és a műsor-szolgáltatási szabályzat keretei között dönt a műsorrendről. A kuratórium szabályzata ugyanakkor megtiltja, hogy a testület olyan kérdésekben döntsön, ami alapvetően az elnök jogköre. Ilyen a műsorrend meghatározása - idetartozik a Nap-kelte szerződtetése vagy elbocsátása is.

Az előzetes hírekkel ellentétben a kuratórium nem határozott sem Medveczky Balázs ügyvezetői jogának megvonásáról, sem az alelnöki posztról való elmozdításáról, igaz, ez nem jelenti azt, hogy ne is tárgyaltak volna erről. Czeglédi László, a kuratórium szocialista elnöke tegnap este azt nyilatkozta: egyelőre várják, Medveczky végrehajtja-e a tulajdonosi testület határozatát, azaz visszahelyezi-e a Nap-keltét kedd reggeltől a képernyőre. Ha nem, akkor a következő elnökségi ülésen - még nem tudni az időpontját - "megnézik, milyen eszközökkel tudják kikényszeríteni a döntést". A kuratóriumban szóba került az is, hogy Gyárfás Tamás esetleg nagy összegű kártérítési pert indíthat a köztévé ellen - ám a Nap-kelte producere egyelőre nem jelezte, hogy ezt megteszi.

A valóságban alig van eszköz a kurátorok kezében. A gazdasági társaságokról szóló törvény szerint a kuratórium - mint a közgyűlési jogok gyakorlója - megvonhatja ugyan Medveczky ügyvezetői jogait a következő ülésen, ha az alelnök nem helyezi vissza a Nap-keltét. Medveczky azonban figyelmen kívül hagyhatja a tulajdonosi döntést, mondván, neki nem munkáltatója a kuratórium, az ő jogosítványait csak az elnök vonhatná el. Elnök azonban immár másfél éve nincs. Amikor volt, Rudi Zoltán utolsó döntéseinek egyikével nevezte ki Medveczkyt, aki viszont Rudinak biztosított állást. A köztévé alapító okirata is az ügyvezető pártján áll, mert kimondja: elnök nélküli időkben az alelnökre ruházhatók át az ügyvezetői jogosítványok, és pillanatnyilag Medveczky a tévé egyetlen alelnöke. Ugyanígy nem szólhatna bele a tulajdonosi testület abba sem, hogy a tévé biztonsági szolgálata beengedje-e például munkahelyére az akár leváltott alelnök-ügyvezető Medveczkyt, vagy bárki megakadályozza őt munkája végzésében.

A korántsem egyértelmű helyzetet végső soron a bíróság zárhatja le - minden valószínűség szerint jócskán a parlamenti választásokat követően, úgy, hogy addig a jelenlegi menedzsment marad birtokon belül. További lehetőség a már eddig is a működés határán lévő köztelevízió további "kiéheztetése" - azaz a médiaháború újabb fejezete.