Minél későbbre, a decemberi pártkongresszus előtti időszakra tolják az MSZP vezetői az országos választási lista összeállítását, így szeretnék elkerülni a várható konfliktusokat. Utóbbiból azért akad így is bőven.

A megyei listák első helyei befutónak számítanak, de néhol, például Somogyban, a második is komoly esélyt ad. A megyében egy "A" és egy "B" névsor is született. Mindkettőt Kolber István megyei elnök vezeti, a második és a harmadik helyen volt váltópáros: az egyiken Suchman Tamás volt feljebb, a másikon Feigli Ferenc, a Dél-dunántúli Regionális Tanács elnöke. Az MSZP országos elnöksége egységesen kiállt Suchman mellett, Kolber és szövetségesei azonban Feiglit nyomták volna előrébb, és várható volt, hogy a küldöttgyűlés melléjük áll. Suchman ezért közölte: ilyen háttéralkuk mentén ő nem kér a dologból. Így nem szerepel a megyei névsorban, a helyiek "csak" az országos listára ajánlották. A volt privatizációs miniszter az ATV pénteki műsorában közölte: szeretne tovább politizálni, ha nem kap befutó helyet az MSZP pártlistáján, akkor akár más pártban is.

Rendezetlen Donáth László ügye is, akit korábbi választókerületében - generációváltás után - az óbudai kerületi pártszervezet már nem akar elindítani. Úgy tudjuk, az MSZP vezetése a hétvégén közölte a VI. kerületi szervezettel, hogy - a helyiek terve ellenére - nem indíthatják el az alpolgármester Hatvani Csabát. Helyére Donáth Lászlót tették, illetve tették volna. A kerületiek azonban közölték: külső jelöltet nem látnak szívesen.

Ugyancsak viharos volt a jelöltállítás a XV. kerületben (ez Kiss Péter választókörzete is), ahol Hajdú László polgármestert, parlamenti képviselőt választás elé állították: vagy polgármesterként, vagy parlamenti jelöltként indulhat. Hajdú nem mutatott kompromiszszumkészséget, ezért szavaztak az ügyről. A képviselő két pad között a földre esett, a helyiek ugyanis képviselőjelöltként Hetyei Lászlót, polgármester-jelöltnek pedig a kerületi elnök Tóth Imrét szavaz-
ták meg.

Az MSZP országos listájáról a várakozások szerint harmincan futhatnak be, de - az átfedések miatt - nem feltétlenül az első harminc. A megyei listavezetőknek kötelező elindulniuk egyéni körzetben is, és ha az egyéni mandátumot elnyerik, úgy az országos listán az őket követő lép a befutó helyre. Ugyanez érvényes a megyei listás helyekre is. Az országos listán az első helyeken a párt tisztségviselői (elnökhelyettesek, alelnökök, elnökségi tagok, választmányi elnök stb.) szerepelnek, de ügyelni kell a női és ifjúsági kvótára is. Utóbbi kapcsán juthat az országos listán befutó helyhez például Ficsor Ádám volt titokminiszter. Megyei szinten azonban furcsa sakkozás látszik: a legtöbb régiós lista összeállításakor a párt "nagy bölényeit" feltolják az országos listára, mondván ne foglalják el a megyei helyeket. Így került "országos ajánlásra" Budapesten Kiss Péter és Hiller István, Szabolcs megyében Juhász Ferenc, Baja Ferenc és Tukacs István, nem szerepel a Somogy megyei listán (Suchman mellett) Lamperth Mónika, vagy a Pest megyein Keller László. A felsoroltak közül utóbbi az egyedüli, akinek nincsen olyan pártbéli funkciója, ami miatt befutó hely járna neki az országos listán. Úgy tudjuk, hogy Keller ettől függetlenül "jó helyet" kap. Az MSZP felső vezetése ugyanis a lista első néhány tucat kötelezően betöltött helyén túl igényt tart 10-15 további befutó pozícióra.

Miután a befutó helyek száma és a játéktér ezek alapján (is) szűkös, bizonyosan lesznek olyan emblematikus személyiségek, akik esélytelen helyre sorolódnak. Ilyen lehet Gál Zoltán, Baráth Etele, Vitányi Iván, Mécs Imre, vagy Tóth András volt titokügyi államtitkár.

Nem a polgármestereknek szóló üzenet a főállású képviselőség

Ismét támogatásáról biztosította a Bajnai-kormányt a szocialisták "pártparlamentje" a hétvégén. A választmány szombati ülésén a miniszterelnök beszámolt a válságkezelés eredményeiről és az amerikai útján tapasztaltakról. Simon Gábor választmányi elnök a tanácskozás után a Nap-kelte megszüntetését minősíthetetlennek nevezte. A választmány elfogadta a jelöltállítás dokumentumát, benne azt a politikai, erkölcsi megállapodást is, amelyet az egyéni, a területi, illetve az országos lista képviselőjelöltjeinek kell aláírniuk. Ez rögzíti: a képviselő megválasztása esetén feladatait főállásban látja el, az MSZP-frakció tagjaként nem szavaz ellentétesen a kongreszszu és a választmány határozataival, s kötelezettséget vállal arra, hogy havi nettó tiszteletdíjának 15 százalékát a pártszervezet számlájára utalja. A dokumentum tartalmazza azt is: a jelölt kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben az MSZP-vel, annak politikájával, illetve frakciójával olyan feloldhatatlan konfliktusba kerül, amely képviselői munkáját lehetetlenné teszi, vagy ha képviselőként a párt, illetve a képviselőcsoport számára politikailag, jogilag, erkölcsileg elfogadhatatlan helyzetbe kerül, felajánlja mandátumát a párt illetékes testületének. Ez utóbbi leginkább a Hunvald-ügy tanulságaként került a dokumentumba. Harangozó Gábor, a választmány elnökhelyettese lapunknak elmondta: az az előírás, miszerint a képviselőséget főállásban illik ellátni, már a korábbi választási dokumentumokban is szerepelt. Nem arra vonatkozik, hogy parlamenti képviselő nem lehet egyben polgármester is, mindössze egy etikai iránymutatás, hogy képviselői munkáját lehetőség szerint ne helyezze más elé. (Sz. T. L.)