Magyarország szűz terület a kardiológusoknak

Európában Magyarországon a legrosszabbak a koszorúér betegség halálozási statisztikák, körülbelül egymillió embert érint a betegség, de töredéküket látja orvos. Az ország kétharmadát nem térképezték még fel a kardiológusok, másfelől: az egyharmad legalább már megvan.

Szeptember utolsó vasárnapján, tegnap tartották a Szív Napját Budapesten, a városligeti nagyréten. Több tízezer jelentkezővel foglalkoztak a szakemberek.

Ezúttal is szembesülhettek azzal, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések leginkább a rossz életmódra vezethetők vissza. Az elhízás, a magas vérnyomás, vércukor- és koleszterinszint, valamint a dohányzás és a mozgásszegény életmód tíz évvel is megrövidítheti az életet.

Hazánkban a legrosszabb az unióban a 65 év alattiak koszorúér-betegségből eredő halálozások aránya, a francia adatok hétszerese, az uniós átlag két és félszerese. A szakemberek becslései szerint egymillió ember érintett, miközben ezek töredékéről tud az ellátórendszer.

- Az ország kétharmada lényegében feltáratlan, "szűz terület" a kardiológusok előtt. De még a ismert betegeknek is jó, ha harmadát látják el szakrendeléseken, míg a többieket legfeljebb a háziorvosa gondoz - sorolja a gondokat Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológiai Társaság főtitkára, aki szerint a megfelelően felkészült és a gondozásban, felismerésben érdekelt szakrendelők hiányában az országban rengeteg az elhanyagolt beteg.

Többnyire súlyos betegekkel találkoznak az orvosok

- A páciensek nagy része akkor találkozik először orvossal, amikor a mentőautó viszi be. Sejtelme sem volt, hogy probléma van az egészségével, jóllehet: egy jól működő rendszerben előre prognosztizálható a baj - mondja a szakember, aki szerint nem véletlen, hogy míg Franciaországban 100 ezer lakosra számítva évente három nő és 17 férfi hal meg szív- és érrendszeri betegségek miatt 65 éves kora előtt, nálunk ez a szám 28, illetve 105. Évekkel rövidebb a várható élettartam nálunk, s életéveinkben is túl sokat vagyunk betegek.

- Míg Dániában az emberek átlagosan tíz éve telik betegségben haláluk előtt, nálunk 19. Gondozás helyett már többnyire csak a súlyos betegekkel találkoznak a szakemberek. Az ország jelentős részén egyáltalán nem jutnak el az emberek a szakrendelésekre - mondja a főtitkár. Kiss Róbert Gábor szerint valami elindult, például Székesfehérvár környékén megkezdték a "feltáró munkát": hihetetlen betegmennyiség zúdult az ellátórendszerre.

- Az elmúlt 20 évben nyert négyéves várható élettartam- növekedésből közel két évet
a kardiovaszkuláris szakma adott Magyarországnak. De értelemszerűen ezt a sok beteget valamikor meg kell gyógyítani. Elkezdtük ezt a munkát, lehet, hogy a centrumok környezetében többen vannak már a látókörünkben, de még nagyon az elején vagyunk. Még egy évtized, mire Magyarország lakosai az európai uniós átlag szintjén megkapják legalább a diagnosztikát, megtudhatják, hogy mit ígér, és mit kér a szervezetük - mondja a Magyar Kardiológiai Társaság főtitkára.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.