Ne száműzhessék a teherré vált családtagot

A jelenlegi szociális rendszer sokakat késztet arra, hogy valamely rokonukat gondnokság alá helyeztessék. Az új ptk. azonban kimondja: teljesen senkit nem foszthatnak meg a cselekvőképességétől.

A jelenlegi gondnoksági rendszert nagyon sokan arra használják, hogy a teherré váló családtagot valamilyen szociális intézménybe kényszerítsék. A cselekvőképességétől megfosztott ember lakóhelyét ugyanis a gondnok jelöli ki, aki az érintettet bentlakásos otthonba is küldheti. Az intézmények többsége vidéken - gyakorta az ország peremvidékén - található, így a gondokság alá vétel egyúttal kényszerköltöztetést is jelent. Vannak felmérések, amelyek szerint az értelmi fogyatékosok felét ezzel a módszerrel "tüntetik el" a fővárosból.

Számos településen bizonyos jóléti juttatások nem hivatalos jogosultsági feltétele a gondnokság alá helyezés - idézi a Társaság a Szabadságjogokért felmérésének tanulságait Kapronczay Stefánia, a TASZ betegjogi programvezetője. - A gondnokságból nemigen van visszaút. Bár a határozatot évente felül kell vizsgálni, az esetek többségében a bíróság nem talál indokot a cselekvőképesség visszaállítására. Ennyi idő alatt ugyanis azok is leépülnek vagy apátiába esnek, akik korábban bizonyos helyzetekben döntésképesek voltak.

Ezért különösen fontos az új polgári törvénykönyvben szereplő támogatott döntéshozatal intézménye. Ezzel lehetővé válik, hogy az enyhén fogyatékos vagy idős kora miatt kissé leépült, ám önálló életvitelre képes embert segítsék döntéseiben. Ebben az esetben a bíróság nem korlátozza a cselekvőképességet, csupán jóváhagyja az ilyen támogatásról szóló megállapodást. A segítő tehát semmiben sem dönt önállóan, csupán támogatja a rászorulót. Ez a viszony a hétköznapi társadalmi kapcsolatokban - házastársi, szülői, baráti - is meglévő tanácsadó szerep leképezése, mondja Kapronczay Stefánia.

Ma hetvenezren állnak gondnokság alatt, közülük 42 ezren még a legegyszerűbb személyes ügyeikben sem dönthetnek. Jövő májustól azonban kizárólag bizonyos ügycsoportokra korlátozható a cselekvőképtelenség. Vagyis a bíróságnak minden esetben mérlegelnie kell, hogy a belátási képesség hiánya miatt az érintett az élet milyen területén nem képes a megalapozott döntéshozatalra. Ilyen lehet a saját vagyonnal való rendelkezés, a családjogi nyilatkozat vagy a perindítás jogának korlátozása. Bár a különbségtételre ma is van mód, a bíróságok az egyszerűbb utat választva a cselekvőképesség teljes hiányát állapítják meg. A módosítás nem zárja ki, hogy valóban indokolt esetben - például kómában fekvő beteg helyett - valamennyi ügyben a gondnok intézkedjék.

A cselekvőképességről a bíróság határoz, a gondnokot a gyámhatóság rendeli ki. A jövőben a gondnok személyéről már az eljárás során döntenie kell a bírónak. 2015-től egy hivatásos gondnok harminc helyett csak húsz gondokság alá helyezett ember ügyeit intézheti.

Újdonság a közjegyző, ügyvéd vagy gyámhatóság előtt tehető előzetes jognyilatkozat lehetősége is, amely a cselekvőképesség később bekövetkező esetleges korlátozottsága esetén megszabja, hogy mi történjék vele, illetve a vagyonával. Például kikötheti, hogy amennyiben magatehetetlen beteggé válik, lakása fejében otthon kell ápolni. Ugyanígy meghatározhatja azt is, ki legyen majd a gondnoka, és mit kezdjen a javaival. Ez a lehetőség elsősorban azok számára lehet fontos, akik olyan betegségben szenvednek, amely előreláthatóan állapotuk folyamatos romlásához vezet. Baleset azonban bárkit érhet, így ezt a lehetőséget mindenkinek érdemes fontolóra vennie.

"Választójogot a gondnokoltaknak!"

A gondnokság alá vétel az érintett automatikus törlését jelenti a választói névjegyzékből. A Kanadában, Írországban, Olaszországban és Svédországban már túlhaladottnak számító korlátozás indoka a cselekvőképtelennek tartott személy belátási, mérlegelési képességének hiánya, manipulálhatósága. Az általános és egyenlő választójog azonban a társadalomfejlődés egyik tartópillére, amelynek révén a közös döntéshozatalban való részvétel kevesek kiváltságából mindenki alapjogává vált - írja Verdes Tamás, a Társadalom a Szabadságjogokért munkatársa a Magyar Narancs e heti számában, ám szerinte az alkotmányos korlátozás széles körű legitimálásának forrása korántsem a cselekvőképtelen személyek belátási képességének alacsony fokában, hanem társadalmi helyzetükben keresendő.

A gondnokság alá vétel egyúttal kényszerköltöztetést is jelent
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.