- Ahhoz neked semmi közöd! - hangzott a válasz. Ez azért volt érdekes, mert előtte a Szarvas külterületén három tanyával rendelkező és lókereskedéssel foglalkozó Varga Sándor arról beszélt: ők soha senkit sem foglalkoztattak, minden munkát a család végez.

- Nincs csicskásom, nem is volt, és nem is lesz. Soha még meg nem büntettek, még a rendőrségen sem voltam bent egyszer sem - állította Varga Sándor, akinek az apja korábban városi cigányvajda volt. Ugyanakkor Varga meglehetős jártasságot mutatott a témában a csicskáztatással kapcsolatos kérdéseinkre válaszolva. Kijelentette: csak mások elbeszéléséből tudja, hogy van csicskáztatás, meg azért "látott már egy-két dolgot az életben".

Tiltakozott ugyanakkor az ellen, hogy modern rabszolgáknak nevezze bárki ezeket "a romáknál foglalkoztatott embereket". Elmondása szerint a cigány embereknek lelkük van, szeretetből vesznek maguk mellé bárkit, s aki betér hozzájuk, enni és inni kap, sok esetben szállást is.

Egy, még júniusban tartott, szarvasi rendőri razzia alkalmával Varga egyik tanyájáról egy férfit vittek a helyi kapitányságra, aki elmondta: akkor már másfél hónapja dolgozott a lótartással foglalkozó családnál. Varga Sándor erre úgy reagált: ez az ember hazudott.

A szarvasi tanyavilágban csütörtök délelőtt az akció híre nem terjedt futótűzként, így több helyütt lovak mellett dolgozó embereket találtunk. (Hasonló akció volt kedden is, amikor a hatósági emberek azzal szembesültek, hogy az asztalon lévő poharakban még ott volt a forró kávé, de azoknak, akik azt megitták volna, csak a hűlt helyét találták.) A munkaügyi felügyelők által meghallgatottak később elmondták: önszántukból jöttek a Szarvas környéki tanyákra, ahol az étel és az ital mellett cigarettát és szállást kapnak. Nyugdíjukat a postán veszik fel, s nem kell leadniuk a gazdáiknak.

Az egyik tanyán két férfit találtak a hatóságok. Egyikük Muronyból, a másik Szegedről került ide. Ők azt állították: a gazdájuk barátságból engedte meg, hogy itt tarthassák lovaikat. Egyikőjük elismerte, hogy havonta egyszer 20 ezer forintot kap, de alkalmi munkavállalói könyve nincs. Aligha volt életszerű annak a 67 éves embernek a története, aki kijelentette: kilenc lovat lát el a tanyán, miközben a műlábán bicegett. A rögvest a helyszínre érkező Rostás família egyik tagja - becenevén Pipás - erélyesen csöndre intette az idős embert.

A felkeresett tanyák tulajdonosai ellenséget láttak a kommandósok kíséretében érkező sajtósokban.

- Ne kamerázzon, nem vagyok én debreceni ember! - így utalt a roma sorozatgyilkosság feltételezett elkövetőire Varga Sándor.

Utolsó állomásunkon, Szarvas Sirató nevű külterületi részének utolsó tanyáján a Rostás családnak dolgozó férfi elismerte: már három hete itt van, a debreceni hajléktalanszállóról érkezett, kizárólag kosztért és kvártélyért.

Szociális szakemberek szerint mára az emberkereskedelem egyik szakágává fejlődött a csicskások "kiközvetítése". A majdani csicskásokat szociális és szenvedélybetegek otthonából, idősotthonokból, hajléktalanszállókról csalják ki az ott dolgozók közül néhányan, majd továbbadják őket a rabszolgabizniszben érdekelteknek. Így kerülhetnek a Nyírségből, Borsodból, a fővárosból vagy a Dunántúlról szerencsétlen sorsú emberek a Szarvas környéki tanyákra.

A szarvasi romák felháborítónak tartják, hogy a hatóságok akcióznak a tanyáikon, ezért rasszizmussal vádolják az önkormányzat vezetését. "Látható munka és jövedelem nélküli sokmilliós lakodalmak, kacsalábon forgó házak, drága BMW-k, Mercedesek, Audik", mondják erre a szarvasiak.

- Okirattal és bankkártyával való visszaélés miatt egy esetben már vádemelési javaslattal adtunk át egy ügyet az ügyészségnek, egy másik ügy felderítése még folyamatban van - tudtuk meg Oltyán Sándor szarvasi rendőrkapitánytól.

A tegnapi, médiakísérettel végrehajtott akcióban részt vevő hatóságok nem voltak hajlandók nyilatkozni, így egyelőre azt sem lehetett megtudni, hogy találtak-e szabálytalanságot.