Ez az elképzelés egyébként éppen a felsőoktatási intézmények vezetőin bukott meg: az új érettségi-felvételi rendszer bevezetése előtt ugyanis Magyar Bálint akkori oktatási miniszter rájuk bízta a döntést. A nagy többség nem kérte a nehezebb vizsgát, attól tartva, hogy a diákok oda jelentkeznek majd, ahol alacsonyabbak a követelmények. Hogy ez az aggodalom a mai napig tart, jelzi, hogy az MRK tegnapi ülésén a 141 szavazat közül 68 volt az igen, 27 a nem, a többi pedig tartózkodás.

Az emelt szintű érettségi megkövetelését az is nehezíti, hogy képzési területenként egységesen kell megállapodni, a több tucat intézményben oktatott szakok esetében azonban ez nem könnyű. A nagyobb egyetemek a minőség védelmében emelt szintű érettségit kérnének, a kisebb, kevésbé népszerű intézmények inkább megelégszenek a középszintű vizsgával. Így jelenleg mindössze öt nyelvszakon követelmény az emelt szintű vizsga, jövőre pedig az orvosi képzésekben is kötelező lesz.

A többi képzésre be lehet jutni középszintű vizsgával is: ez azonban olyan alacsony követelményeket támaszt, hogy számos nagy egyetem és főiskola természettudományos és műszaki karain középiskolai matematika és fizika tananyagból kell korrepetálni az első éves hallgatókat.

Ezen változtatna a felsőoktatási törvény módosítása, amelynek értelmében 2012-től az egyes képzési területek helyett az egyetemek és főiskolák dönthetnének arról: kérnek-e emelt szintű érettségit. Erről tegnap tárgyalt a kormány, de döntést egyelőre nem hozott.