A szakemberek előtt régóta nyilvánvaló, hogy az ezredforduló után "esedékessé" válik egy nagy világjárvány. Korábban 40-60 évente söpört végig a Földön egy-egy - a szezonálisnál jóval pusztítóbb - influenzaváltozat. Legutoljára 1968-ban a hongkonginak is nevezett A(H3N2)-es vírus okozott világszerte riadalmat. A leghírhedtebb mégis az 1918-19-es - az A(H1N1) vírussal terjedő - spanyolnátha-járvány, amely egymaga több embert ölt meg, mint az első világháború.

A tudósok félelmeivel 2004-ben szembesült a civil közönség, amikor is az epidemiológusok egy addig egyértelműen állatbetegségben, a madárinfluenzában vélték felfedezni a világveszélyt. Ázsiából akkoriban számos hír érkezett arról, hogy szárnyasokkal közvetlen kapcsolatba kerülő emberek valójában egy madárragályba haltak bele. Ekkor vetődött fel, hogy ha a madárinfluenzának kialakul egy emberről emberre terjedő mutánsa - abból világjárvány, azaz pandémia lehet.

E mutációk attól rendkívül fenyegetőek, hogy a friss variánsokra még készületlenek az emberek. Míg a szokványos szezonális influenzát a korábbi fertőzésekkel edzett immunrendszerével a legtöbb ember "lerázza magáról", addig egy új vírus számára mindenki potenciális áldozat.

Az emberről emberre terjedő influenza végül a mexikói sertések közvetítésével érkezett meg az idén tavasszal. Az első megbetegedésekről és áldozatokról április végén számoltak be. Mindjárt 45 halálesettel és 943 gyanús fertőzéssel sokkolták a világot. A mexikói hatóságok azt remélték, hogy a ragály elfojtható. Ötnapos munkaszünetet rendeltek el, a világ más pontjain pedig elkezdték szűrni a repülővel érkezőket, hogy be ne hurcolják a "mexikói sertésinfluenzát".

A járvány azonban kiszabadult, már májusban a világ mind több pontjáról jelentettek megbetegedéseket. A riadalom nagyságára jellemző, hogy a sertéshúspiac összeomlását elkerülendő a tagországok "kisírtak" az Egészségügyi Világszervezettől (WHO) egy szektorsemleges nevet az új betegségnek, így lett az "új influenza".

A kórokozót a szezonális influenzát okozó A(H1N1) vírustörzs egy alfajában vélték felismerni. Ez a mutáció sertés-, madár- és ember influenzavírus-géneket is tartalmaz. Korábban nem észleltek olyan vírust, amely ebben a kombinációban hordozta volna a géneket. Ez a társulás magyarázza, hogy az új vírus az elődeinél könnyebben fertőz. Ahogy az egyik szakember megfogalmazta: negyven éve volt legutóbb ilyen "jól sikerült" vírus, egy vadonatúj mutáns.

Április végén a WHO még nem beszélt világjárványról. Május végén amerikai biológusok már arról szóltak, jó esély van arra, hogy az új, A(H1N1)-es vírus az elkövetkező influenzajárványok meghatározó vírustörzsévé váljon. A világjárvánnyá nyilvánítás előfeltétele, hogy a vírus legalább a világ két térségében emberről emberre is terjed.

Július közepén hunyt el az új vírus első magyar áldozata. A 41 éves férfi szív- és tüdőbetegségben is szenvedett, halálát tüdőgyulladás okozta.

Ne féljünk a hírektől!

Az éppen startoló sertésinfluenza első eseteiből azért lett - még jóval a világjárvány kitörése előtt - világméretű pánik, mert a hírgyártók és -szolgáltatók elfelejtették megtanítani a közönséget a betegséggel kapcsolatos "értő" hírfogyasztásra. Kimaradt például a hírekből, hogy a magas mexikói halálozási arány egyebek mellett az általános személyi higiénia és az orvosi ellátás alacsonyabb szintjének, az ezek miatt fellépő gyakoribb és súlyosabb mellékhatásoknak tudható be. Európában Angliában terjed leggyorsabban a kór, de az ottani információkból sem lehet messzemenő következtetéseket levonni az eltérő etnokulturális háttér, illetve az utazási szokások különbözősége miatt (Londonba naponta többen érkeznek Indiából és Dél-Amerikából, mint Budapestre egy év alatt). Svédország nemrég közzétette, hogy labdarúgói nem foghatnak kezet az ellenféllel a világbajnoki selejtezőkön a járvány miatt - ez a hír is csak úgy értelmezhető, hogy az egyelőre kevéssé érintett skandináv államban hónapok óta profi tájékoztató kampány zajlik a lakosság körében, a kockázatok minimalizálása érdekében, és a focistákat érintő korlátozás fő oka is a példamutatás (és nem a jogos félelem) volt.