A Gyerekszegénység Elleni Nemzeti Program (GYENP) szociológusa, Ferge Zsuzsa levélben tiltakozott a költségvetési törvénytervezet számaiból kiolvasható kormányzati szándék ellen. E szerint ugyanis az ingyenes intézményi gyermekétkeztetés normatíváját - ez az óvodai és általános iskolai tanulók, valamint a fogyatékosok nappali intézményeinek étkezését tartalmazza - a harmadára csökkentenék.

A 65 ezerről 22 500 forintra csökkenő normatívát az elképzelések szerint az önkormányzatok a saját költségvetésükből egészíthetnék ki. A leghátrányosabb helyzetű települések - 1500 önkormányzat, az összes település közel fele tartozik ezek közé - a kiegészítést visszakapná a költségvetésből, így ezeken a településeken a tervek szerint nem lenne érzékelhető a szolgáltatás romlása. A jobb helyzetű településeknek viszont kérniük kellene a visszaigénylés lehetőségét, de egyelőre nem lehet tudni, hogy ki és milyen szempontokat mérlegelne akkor, amikor ezeknek az önkormányzatoknak a kérelméről dönt.

A miniszterelnöknek és a pénzügyminiszternek címzett levelében Ferge Zsuzsa nem a szükséges megszorítások ellen emel szót. "A válság az válság. Tudjuk, hogy baj van. A költségvetési kényszert is értjük. És természetes, hogy nagyon sok vesztese lesz a források csökkenésének. Ez ellen nincs mit tenni. A kérdés az, hogy ki, miből és mennyit veszít" - áll a levélben, amelyben a szociológus kitér arra, hogy épp azoktól terveznek drasztikus mértékben elvenni, akiknek a legalacsonyabb az érdekérvényesítő képességük, vagyis: a szegény gyerekektől és a segélyezettektől.

Legfontosabb a gyerek

"Számunkra a legfontosabb, hogy mi történik a gyerekekkel" - olvasható a nyílt levélben, amelyben Ferge Zsuzsa emlékezteti a döntéshozókat: nemzeti stratégia kötelezi a mindenkori kormányt arra, hogy a gyerekek jólétét ne veszélyeztessék a tervezett megszorítások. Ahol a szülőnek nincs lehetősége munkát vállalni, ott a gyerekek nagy valószínűséggel szegénységben cseperednek.

A foglalkoztatottság szűkülésével emelkedik a szegény gyerekek száma, és ezt kormányzati intézkedésekkel nem sikerül mérsékelni. 2005-ről 2007-re 12,6 százalékról 14,3 százalékra emelkedett azon gyermekek száma, akiknek a szülei munkanélküliek, s bár frissebb adatok nem ismertek, nagy a valószínűsége annak, hogy ez a szám - már csak a válság következtében is - csak nőtt azóta. A szegény családokat eleve hatványozottan sújtja a családi pótlék befagyasztása, hiszen az inflációkövetéssel együtt járó néhány száz forint kiesése megrendítheti a törékeny, különböző hátralékokkal küszködő háztartásaikat.

Mínusz 65 százalék

Ferge Zsuzsa szerint ez már önmagában is épp elég teher számukra. Mégis, a költségvetési törvénytervezetből legalábbis úgy tűnik, hogy miközben a legtöbb szociális szolgáltatás normatívája 5-10 százalékkal csökken, addig a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek kedvezményes étkeztetése ennél jóval nagyobb arányban, hatvanöt százalékkal. Hasonlóan az ingyenes óvodai és iskolai étkeztetéshez, ahol szintén ennyivel kurtítanák meg a normatívát. Ferge Zsuzsa következtetése: "vagyis a két különösen védtelen és sebezhető csoport legalapvetőbb szükségletét sikerült szinte ellehetetleníteni."

A költségvetés neuralgikus pontjának nevezte a gyermekétkeztetés normatívájának csökkentését Zongor Gábor. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára szerint az egyik legfőbb probléma, hogy a különböző települések különböző színvonalú közszolgáltatásokat nyújtanak, és ennek kiegyenlítésére nem lát szándékot a költségvetésben.

- A kormány százhúszmilliárddal kurtítja az önkormányzatok bevételeit, miközben a válság miatt a saját források is legalább százmilliárd forinttal apadnak. A feladatok viszont nem csökkentek. A jó helyzetűnek gondolt önkormányzatok sem olyanok, mint egy évvel korábban - mondja Zongor, aki példaként a nyugat-magyarországi, iparilag fejlett régió viszszaesését emlegeti, ahol éppen emiatt szintén lehetnek rászoruló települések.

- Értjük, hogy kevés a pénz. De a megvonások tervezésénél a gyerekek ügyének prioritást kell élveznie. Ennek fényében különösen durva dolog az étkezési normatíva kétharmados csökkentése - fogalmaz Zongor Gábor.

Egy család, egy segély

A Ferge Zsuzsa által bírált másik elképzelés szerint január elsejével megszűnik a családi segélyezés. Az e jogcímen kapott összeg, állítja, "valamelyest enyhítette a gyerekszegénységet". A legújabb költségvetési módosító javaslat azonban bevezeti az "egy család egy (munkanélküli) ellátás" szabályt. Magyarul: egy családban csak egyetlen ember kaphat segélyt.

"Ez európai normákkal mérve elfogadhatatlan, itthon pedig, együtt a feketemunka fokozott üldözésével, azokat a családokat sújtja ellehetetlenüléssel, ahol több felnőtt van" - írja Ferge Zsuzsa. A szociológus szerint - s álljon most itt egy meglehetősen bonyolult, de az érvelést alátámasztó számítás - azokban a kétszülős és háromgyermekes családokban, ahol az egyik szülő már húszéves és munkanélküli, az öttagú család havi lehetséges és hivatalos összjövedelme januártól a 28 500 forint rendelkezésre állási támogatás, vagy legfeljebb 60 000 forint közmunkabér, továbbá 32 000 forint családi pótlék.

Ez a 60-90 ezer forint öt személynél "szomorúan kisebb minden ismert létminimumnál és szegényküszöbnél" - állapítja meg Ferge Zsuzsa. A szenvedő alanyok elsősorban a gyerekes családok lesznek. Ferge azt javasolja, hogy a két intézkedéssel megspórolható kétszer tizenkétmilliárd forintot "akár a minden gazdasági hatékonyságot nélkülöző közmunkára tervezett növekményből" is átcsoportosíthatnák.

Információink szerint a szociális és a pénzügyi tárcánál is folyamatosak az egyeztetések. Értesüléseink szerint - bár ezt hivatalos forrásaink nem erősítették meg - felülvizsgálják az étkezési normatívát érintő költségvetési tételeket, minden valószínűség szerint belső átcsoportosítással oldanák meg a helyzetet.

Kormányzati forrásból úgy tudjuk, hogy az "egy család, egy munkanélküli-ellátás elvéről" még szintén nem született végleges döntés. A minisztérium is becslésekre hagyatkozik, de adataik szerint 35 ezer családot érinthet a tervezett módosítás. Ezekben a családokban felmérhetetlen következményekkel járna, ha az egyik "kereső", vagyis rendelkezésre állási támogatást kapó szülő elveszítené az ellátási jogosultságát, vagyis 28 500 forintot.

A pedagógusok aláírást gyűjtenek

Aláírás-gyűjtési akcióba kezd október elején a Pedagógusok Szakszervezete, amellyel azt szeretné elérni, hogy a közoktatást ne költségvetési tételként, hanem a jövőbe való befektetésként kezeljék - közölte lapunkkal Galló Istvánné, a szervezet elnöke. Mint mondta, a költségvetés tervezett oktatási tételeit elfogadhatatlannak tartják. Az óvodai, iskolai étkeztetés támogatásának harmadára csökkentése következtében Galló Istvánné szerint sok szülő nem lesz majd képes befizetni az étkezési díjat, a diákokat emiatt kiveszik a napköziből, így az utcán kallódnak majd