A tűzoltószertártól a kúriáig
S ez még csak az ételek vidéke volt! Tollfosztás, lakodalmas, férfidalárda, rézfúvósok, sőt mazsorettek és tangótáncosok - ez is mind a vidék kulturális kínálata. A Magyar Vidék Napját az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) 2007. évi elindulásának évfordulójára időzítik. Az idén másodszor rendezték meg - ez még csak kezdete egy remélhetőleg hoszszú hagyománynak. Míg az udvaron brummogott a bőgő, a Mezőgazdasági Múzeum konferenciatermében rövid számadást hallhattak a vidékfejlesztésben munkálkodók.
- Abba a szakaszba ért a program megvalósítása, amikor már nemcsak beszélünk arról, mit, mikor és hogyan kellene csinálni, hanem megjelentek a nyertesek is: települési önkormányzatok, kisvállalkozók, akik megkapják a pénzt az elképzeléseikre - mondta például Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára. Két év alatt összeszoktak a vidékfejlesztő közösségek, a 96 LEADER helyi akciócsoport teljesen lefedi az ország vidéki térségeit. A vidékfejlesztésben maradéktalanul megvalósul a szubszidiaritás európai uniós elve: a helyi közösségek készítik el stratégiájukat, nagyon erős beleszólást kapnak a pályázatok értékelésébe. Ezek a közösségek lesznek a vidékfejlesztés zászlóshajói.
Nálunk is megkezdte munkáját a Nemzeti Vidéki Hálózat, amelyet az Európai Bizottság kezdeményezésére minden tagországban létrehoztak. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) főtitkára Pásztohy András, az FVM miniszteri biztosa a konferencián bejelentette: a 11 szakterületen immár 5369 regisztrált tagja van a hálózatnak, amelyben együtt dolgoznak a kormányzati, önkormányzati szervezetek és a civil mozgalmak. Régi probléma volt, hogy az ágazati minisztériumok nem eléggé működtek együtt a több területet is érintő fejlesztési ügyekben. Most az FVM-en kívül további öt tárca vesz részt kötelező jelleggel a vidéki hálózat munkájában. A legfontosabb feladat az információszolgáltatás: tapasztalatcserék, képzések szervezése, nemzetközi kapcsolatépítés, a jó gyakorlatok közkinccsé tétele. Az MNVH mindenki előtt nyitott: munkájában részt vehet bárki, aki regisztrálja magát a szervezet honlapján, a www.mnvh.eu oldalon.
A konferencián Forgács Barnabás, az FVM közösségi ügyekért felelős szakállamtitkára a számokkal jellemezte a kétéves utat. Az ÚMVP 2007-es indulása óta 79 078 kérelem érkezett - több mint 739 milliárd forint támogatási igénnyel. Közülük 30 700 kérelmet hagytak jóvá, 500 milliárd forintnyi támogatással. Ebből az összegből szeptember 18-ig 215 milliárd forintot már ki is fizettek.
A következő időszakban is fontos döntések várhatók. Az ÚMVP II. tengelye, a környezetkímélő gazdálkodás és a fenntartható földhasználat intézkedéseire csaknem 25 ezer támogatási kérelem érkezett be - ez összesen kétmillió 260 ezer hektárnyi területet érint. Egyetlen célprogramra adtak be a teljesíthetőnél sokkal több igényt - az integrált szántóföldek esetében rangsorolni kell a kérelmeket. Néhány héten belül megszületik a döntés 200 milliárd forint - öt éven át tartó - felhasználásáról. További 80 milliárd forint sorsáról döntenek a III. tengely négy fontos intézkedése, a mikrovállalkozások támogatása, a falusi turizmus, a falumegújítás és a helyi örökségvédelem céljait fölvállaló programok támogatásával.
A hét régióból egy-egy projekt képviselőjének a konferencián nyilvánosan is átnyújtották az elnyert támogatást szimbolizáló csekket. Ketten közülük alkalmat kaptak arra is, hogy ismertessék elképzelésüket. A két kiragadott, egymástól nagyon különböző példa jól jellemzi a mai magyar vidék állapotát, szükségleteit és lehetőségeit egyaránt. Az 1773 lakosú Jászboldogházán komplex falufejlesztési program keretében a községházát, a tűzoltószertárat és a játszóteret újítják föl 29 millió forintból. Papp Béla projektvezető elmondta: a polgármesteri hivatal nyílászárói már olyan rosszak, hogy az önkormányzatnak inge-gatyája rámegy a fűtésre. A település játszóterét a szülők építették, a játékokra ki kellett írni, hogy balesetveszélyesek. A tűzoltószertár bejárata pedig nincs leaszfaltozva, így, ha nagy a sár, nehezen jön ki az épületből a tűzoltókocsi. A falufejlesztési támogatásból megoldhatók e régi problémák.
A 130 lakosú belső-somogyi zsákfaluban, Polányban, a Békefi-kúriát vásárolta meg egy budapesti házaspár, Végvári Bori és a férje. Az általuk vezetett HipHome Kft. csaknem 50 millió forintos támogatásból üdüléssel egybekötött főzőiskolát nyit benne - más országokban ez már ismert és népszerű idegenforgalmi szolgáltatás. Helyi asszonyok is vezetnek majd főzőtanfolyamokat, amelyek témáit az ünnepek, a néphagyományok, a biotermékek határozzák meg. Az alapanyagokat helyi termelőktől vásárolják. Hazai és külföldi középosztálybeli turistákat csábítanak Polányba az interneten keresztül - az általuk hozott vendégek azonban meglátogathatják a kistérség más idegenforgalmi célpontjait is.
Október 15-ig lehet benyújtani a fiatal gazdálkodók támogatására irányuló kérelmet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megyei kirendeltségeihez. Az üzemmérettől függően 20 és 40 ezer euró közötti, vissza nem térítendő támogatásra azok pályázhatnak, akik 18 és 40 év közöttiek, rendelkeznek megfelelő végzettséggel, vállalják, hogy öt éven át főállású mezőgazdasági vállalkozóként dolgoznak, és részt vesznek az ÚMVP keretében szervezett képzésen.
A cikk az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogatásával készült.
