Egységesen és határozottan álltak ki a szakmai érdekvédő szervezetek a 25 milliárdos követelésük mellett tegnap, s miután a szakminiszter sem ajánlott többet az eddigi 4,5 milliárdos összegnél - eredménytelenül zárult a minisztérium épületében kedden az egyeztetések második fordulója. Abban sikerült megállapodni, hogy egy hét múlva megint megpróbálják.

Az érdekvédők által korábban kilátásba helyezett akciósorozat csütörtökön megkezdődik. Zöld zászló kerül az egészségügyi intézményekre, az orvosok és a szakdolgozók munkaruhájukon szintén zöld szalagot viselnek majd. Az intézményvezetők a betegvárókban, a folyosókon transzparenseken jelzik a betegeknek az ágazat követeléseit.

- Még egy-két hét és megszűnhetnek a tervezhető beavatkozások a kórházakban, csak a sürgősségi ellátás marad - mondta lapunknak a minisztériumi egyeztetésről távozó Stubnya Gusztáv, a Semmelweis Egyetem igazgatója. Mint mondta: a miniszter azt kérte az érdekképviselőktől, alakítsanak két munkacsoportot a közös munkához, és az intézmények maguk mondják meg: mely betegségcsoportokhoz tartozó ellátásokat halasztják el az év hátralévő részében.

A munkacsoportok megalakultak, de az érdekképviselők nem akarnak politikai felelősséget vállalni a szolgáltatások szűkítéséért, de arra is nemet mondtak, hogy 25 milliárdnál kisebb összegről alkudozzanak. Arra a kérdésre, hogy akkor mi tartott órákig, az igazgató azt válaszolta: a viszonylag rövid érdemi tárgyalás emlékeztetőjének közös megfogalmazása.

Stubnya Gusztáv hozzátette: a miniszter közölte velük, hogy egyezség nélkül októbertől nem lesz változás a finanszírozásban. A jelenlegi helyzet alapján a kiadások 20 százalékát kellene lefaragniuk az intézményeknek, hogy a pénz elég legyen az év végéig.

Az egyeztetés után az egészségügyi tárca előrelépésnek ítélte, hogy folytatódnak a tárgyalások, tekintve hogy tárgyalópartnereinek nem volt felhatalmazása arra, hogy akár egy fillérrel eltérjenek a 25 milliárdos összegtől, így nem is bonyolódtak számháborúba. Miután nem volt konszenzus, a tárca eltekint a bázisfinanszírozás bevezetésétől, de ez csak a szűk keretek között tartott összegek elosztásának technikáját befolyásolja, a pénz mennyiségét nem.

A tárca tájékoztatása szerint a múlt héten az érdekvédelmi szövetségek aláírták azt a megállapodást, amelyben vállalták, hogy javaslatot tesznek arra az ágyszámra, amely a rendelkezésre álló összegből még működtethető, most már azonban ezt sem tartják feladatuknak.

Az érdekvédő szervezetek akcióját viszont egyre többen erősítik. A keddi egyeztetést megelőzően a Magyar Rektori Konferencia közleményben követelt a kormánytól ötmilliárd forintot kifejezetten az egyetemi klinikai központoknak.

Megszégyenítőnek nevezte Mikola István, a Fidesz szakpolitikusa a kormányzat négy és fél milliárdos többletajánlatát. Szerinte szembe kéne nézni azzal, hogy a kormány nem tudja biztosítani a gyógyítás minimális feltételeit. Közölte, legalább 90-100 milliárd forint kellene a helyzet konszolidálásához, mert nemhogy a négy és fél milliárdos többlet, de annak tízszerese is csak a vegetálásra elég.

A szocialista Kökény Mihály szerint nem illik folyamatban lévő szakmai tárgyalásokra politikai nyomást gyakorolni, a kórházválság megoldását e részről inkább a konszenzus segítené.

Nyomozás egy kecskeméti beteghalál ügyében

Nyomozást indított a rendőrség egy kecskeméti férfi halála ügyében, akit gyomorvérzés gyanújával kezeltek a helyi kórházban, majd öt nap múlva - feltehetőleg infarktusban - meghalt. A hatvanöt éves H. Jánost szeptember 15-én vették fel a Kecskeméti Megyei Kórházba heveny gyomorpanaszokkal. A férfit fekélyes gyomorvérzés tüneteivel kezelték, állapota stabilizálódott.

A múlt hét végén azonban heveny légzési elégtelenség alakult ki, melynek következtében elhunyt. Bozóky Géza, a kórház orvos igazgatója szerint a rosszullét és a beteg halála minden előzmény nélkül következett be. A hozzátartozók azonban vitatják ezt. Ifjabb H. János, az elhunyt fia, érdeklődésünkre azt mondta: édesapja a halála előtt napokban mellkasi és felső végtagi fájdalmakra, szorító érzésre, rosszullétre panaszkodott, majd az utolsó nap fulladásos, görcsös rohamok törtek rá.

Több alkalommal kérték az orvosokat, vizsgálják ki és vigyék át az intenzív osztályra, mert tíz évvel ezelőtt már átesett egy infarktuson. A család feljelentést tett. A rendőrség halált okozó gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indított eljárást.