Egyelőre vizsgálják, vajon mi történhetett, s ki hibázott annál a betegnél, aki a főváros több kórházát is megjárta hasi panaszaival, majd végül családja autójában életét vesztette. A férfi halálának pontos okát várhatóan a hatósági boncolás deríti majd ki, egyelőre azonban nem tudni, volt-e bármi köze a halálesetnek ahhoz, hogy esetében az orvosok nem láttak okot sürgős beavatkozásra.

Ahogy a történteket a beteget utolsóként ellátó Szent István kórház illetékes osztályán mesélik, lényegében semmilyen jel nem utalt arra, hogy a betegnek bárhol a szervezetében vérzése lett volna, vagy állapota azonnali beavatkozást követelt volna. A betegdokumentációk alapján az érintett osztályon azt mondják: a férfit a háziorvosa hasfájása és véres széklete miatt utalta a Péterfy Sándor utcai kórházba.

A tüneteket csak a beteg elmondása alapján ismerte az orvosa. A kórházból az ügyeletes sebészetre irányították: mondván, ha vérzés van, sebészeti ellátásra lesz szükség. A Szent István kórház ügyeletén a férfi körülbelül három és fél órát tartózkodott. Valamennyi szükséges fizikális-, képalkotó- és laborvizsgálatot elvégeztek, de vérzés nyomára nem bukkantak. Infúziót kapott, hogy fájdalma csillapodjon, közben folyamatosan figyelték, majd úgy ítélték meg, hogy a belgyógyászati osztályon van a helye.

A központi ágynyilvántartó szerint szabad ágy ekkor a Péterfy kórházhoz tartozó Erzsébet utcai belgyógyászati osztályon volt. Betegszállítót akartak hívni, de a beteg és családja - miután közölték velük, hogy a mentőre hat órát kell várni - úgy döntött, maguk mennek. Az osztály orvosai erről nem tudtak. A férfi útközben rosszul lett, a mentősök az I. kerületi Döbrentei téren - útban az óbudai Szent Margit kórház felé - eszméletlen állapotban találták. A Péterfy kórház intenzív osztályára szállították.

Meglehet, hogy a véletlenek szerencsétlen egybeesése okozta az 54 éves férfi tragédiáját. Az viszont tény, hogy nem ő az első beteg, aki azért került bajba, mert nem volt egyértelmű, hol kell kezelni.

Néhány hete a miskolci megyei kórház szomszédságában kapott infarktust egy huszonéves, rendőrnek készülő férfi. Kihívták a mentőt, s hiába volt éppen mellettük a tökéletesen felszerelt csúcsintézmény, a rohamkocsi a hét kilométerre lévő városi kórházba vitte. A fiú a kocsiban a klinikai halál állapotába került.

A fogadóhelyen nem volt sürgősségi kardiológiai osztály. Két óra telt el, míg a fiatalember a megfelelő ellátáshoz jutott. Ezt 7-15 percen belül kellett volna megkapnia. Ma nagyon rossz állapotban várja a gyógyulást. Ez a példa is mutatja, milyen gondokat okozhat a nem egyértelműen szabályozott sürgősségi ellátórendszer.

Holchacker Péter, az Egészségbiztosítási Felügyelet elnökhelyettese szerint indokolt a gyakorlat átfogó vizsgálata, hogy kiderüljön: okozhatja-e a sürgőssségi ellátás ilyen akadályait a rendszer működésének általános zavara. Még akkor is, ha sok esetben nem is dönthető el biztosan, valóban sürgős esettel állnak szemben az orvosok.

- Vannak beépített garanciák a sürgősségi rendszerben, így a központi ágyszámelosztó vagy a diszpécserközpont is segíti az eligazodást, de kétségtelen, sokszor nem egyszerű az orvosi határterületekre eső kérdéseket megítélni - mondja Holchacker Péter, aki szerint a hozzájuk kerülő néhány eset figyelemfelkeltő, még ha sokszor nem is lehet eldönteni, hogy bárki is hibázott.

Az Állami Számvevőszék legutóbbi jelentése szerint azonban a sürgősséget ma mindenki másként értelmezi, miközben elméletben megvan az "egykapus" beléptetés.