Noha az év elején is szorultak várólistára betegek, októbertől a sorok még hosszabbak lesznek, a várakozás néhány hétről hónapokra nőhet. Ez lesz a következménye annak, ha nem kapja meg a gyógyítás-megelőzés a követelt 25,5 milliárd forintot - állítják a meghatározó egészségügyi szervezetek vezetői. A sürgős esetek ellátását és a daganatos betegek gyógyítását biztosan elvégzik - mondták a lapunk által megkérdezett kórházi vezetők, akik közül többen a szakma nevében kedden ismét tárgyalóasztalhoz ülnek az egészségügyi miniszterrel, hogy dűlőre vigyék: mennyi pénzből kell működtetni az év utolsó három hónapjában intézményeiket. Egyelőre semmiféle egyezség nem körvonalazódik: Székely Tamás egészségügyi miniszter szerint nincs több pénz, mint amit ajánlott. Ha ez elfogadhatatlan, akkor mondják meg a kórházi vezetők, mekkora ellátórendszert működtessen a meglévő keretből. Ők maguk hangoztatják ugyanis, hogy szűkíteni kell a struktúrát. Támaszszák alá mindezt akkor azok, akik mondják, mert ez felelősségteljesebb.

Az érdekvédők szerint viszont nincs hova hátrálni, nem engedhetnek, mert éppen 25,5 milliárd forint kell ahhoz, hogy a kórházak az év végéig nagyobb baj nélkül elláthassák betegeiket. Az intézményvezetők szerint az áprilistól érvényes finanszírozás csődbe vitte az intézményeket, egytől egyig finanszírozási gondokkal küszködnek. Ezért kérték, hogy a tárcavezető változtasson a rendszeren. Azzal azonban senki nem számolt, hogy ilyen kevés pénz maradt a kasszában. A Magyar Kórházszövetség kedden rendkívüli ülésen alakítja ki álláspontját, ezt délután háromig közlik a miniszterrel. A tárgyalások négykor kezdődnek.

"Amikor pénteken felálltunk a tárgyalóasztaltól, valamennyien azt mondták, az akkori ajánlatot el tudják fogadni, mire azonban a tárca elkészítette az emlékeztetőt, már nem volt annyira határozott az érdekvédők álláspontja" - emlékszik a legutóbbi egyeztetésre Székely Tamás. A miniszter nem akar jósolni arról, mi lesz, mert tényleg nem tudja: milyen javaslatokkal érkeznek a szakmai szervezetek a tárgyalásra. Arra a kérdésre, hogy mi lesz, ha nem tudnak megállapodni, a tárca vezetője azt felelte: akkor minden marad a régiben, azaz októbertől nem változik a finanszírozás.

A kórházak - amelyek erre az esetre a sztrájkig is terjedő tiltakozással fenyegetnek - még bizakodnak, hogy hozzájutnak az összeghez. Különben, mint mondják, korlátozniuk kell az ellátásokat.

Radnai Zoltán, az Egyesített Szent István és Szent László kórház főigazgatója állítja: a területen kívüli betegek fogadását biztosan meg kell tiltania, különösen az onkológián és a nőgyógyászati onkológián. Most mindkét területen az ellátottak 70 százaléka másik intézményhez tartozik. A sebészeti osztályokon a területen kívüliek aránya 30 százalék. A főigazgató szerint ezzel nem oldódik meg semmi, csak éppen máshol kell kezelni a problémát. Radnai állítja: a miniszter által javasolt új finanszírozási forma intézményében 17-20 százalékkal csökkenti a pénzt. Ő viszont nem tudja már tovább szorítani a prést. Így megérti, ha szakmai szervezetek képviselői, akik maguk is intézményvezetők nem engednek a 25,5 milliárdból.

A tárgyalásokra készülő Magyar Kórházakért Egyesület elnöke, Csiba Gábor, a Borsod Megyei Kórház főigazgatója elmondta, hogy például a szívkatéteres értágítás 30 százaléka most is sürgős, életmentő, ezt tehát a jövőben is mindenkor, minden körülmények között elvégzik. De ugyanerre a beavatkozásra előjegyzéssel kerülő összes többi betegnek a jövőben sorba kell majd állnia, és csak akkor kerülhetnek műtőbe, ha abban a hónapban éppen jut erre pénz. Csiba Gábor szerint a miniszter javaslata, amely a kapacitások leépítésével, a betegek sorolásával tenné működőképessé a rendszert, nem hozhat idén érdemi megtakarítást, viszont növelheti a költségeiket. Ha elbocsát, végkielégítést kell fizetnie.