- Az elmúlt időszakban egy valamivel ötven feletti bosnyák férfi története indított meg leginkább. A kilencvenes évek közepén élt nálunk a feleségével. Halk szavú, magas, segítőkész, szomorú, komoly ember volt. Az egyik nap könnybe lábadt szemmel mutatott egy fényképet. Ismerőseitől kapta: a boszniai háborúban elesett húszéves fiának sírja volt a képen. Az apa évek óta nem látta fiát - idézte fel a történteket Székely Béla, a békéscsabai menekülttábor vezetője.

A tábor - mai elnevezése szerint a Bevándorlási és Állampolgári Hivatal (BÁH) békéscsabai befogadóállomása - hivatalosan 1989 októberében nyitotta meg kapuit, de az újkori magyar menekültügy kezdete 1987-ben volt, amikor a Ceausescu-diktatúra elől a romániai magyarok egyre nagyobb számban jöttek át a határon. Rokonoknál és barátoknál kaptak menedéket. A hullám nem csitult, ezért még 1989 februárjában az Elnöki Tanács hozott egy határozatot, hogy - a szocialista országok közül elsőként - Magyarország csatlakozik a menekültügyet szabályozó genfi konvencióhoz és annak New York-i kiegészítő egyezményéhez.

Így a békéscsabai tábor 1989. őszi megnyitása előtt már fogadhattak menekülteket a békés-dánfoki üdülőhelyen és Békéscsabán, a megyeháza udvarán. A genfi egyezményt ekkor területi korlátozással fogadta el Magyarország, ezért 1998-ig csak Európából érkezett menekülteket fogadott be hazánk.

Az első, romániai menekülthullám 1990-ben csendesedett le, de röviddel ezután kirobbant a délszláv háború. Elsőként horvátok érkeztek Békéscsabára, majd 1992 és 1995 között boszniai menekültek, míg a vajdasági magyarok folyamatosan jöttek.

- A kilencvenes évek közepén annyira felduzzadt a békési megyeszékhelyen a menekültek száma, hogy altábort nyitottunk Csongrádon, ahol egy teljes bosnyák falu, Gornij-Sepak elmenekült lakosságát helyeztük el - mondta Székely Béla.

Az 1999-ben kitört koszovói háború menekültjei is Békéscsabára kerültek. Az elmúlt húsz évben az egykori Jugoszlávia területéről érkeztek a legtöbben a táborba.

1998-ban Magyarország feloldotta a menekültek befogadásának területi korlátozását, így azóta afgánok, iraki és török kurdok, bangladesiek, irániak, szudániak, palesztinok és nigériaiak százai érkeztek. A helyi és a megyei sajtó olykor az ő ügyeiktől volt hangos. A Békéscsabára kijáró menekültek nemegyszer keveredtek verekedésbe helyiekkel, volt éhségsztrájk a táborban.

- Mindezek ellenére ez egy befogadó város, ahol a helyi lakosság megtűri a tábort, a helyi vezetéssel jó a kapcsolatunk - mondta a békéscsabai tábor vezetője.

Házasságok sorát kötötték a menekülttáborban, tucatnyi kisbaba látta meg itt a napvilágot, a menekültek csapata részt vett a megyeszékhely kispályás focibajnokságán, és beneveztek a helyi lecsófesztiválra is, míg az iskolába járó gyerekek jó eredményeket értek el tanulmányi versenyeken.

A 2008-ban bevezetett új menekültügyi szabályozás nyomán megváltozott a békéscsabai tábor feladata. Szűrőszerepet kapott, így minden Magyarországra érkezett menekült elsőként a békési megyeszékhelyre kerül. A zárt táborban 15 napig maradnak. Menekülésük okairól kérdezik őket, szociális ügyekben felvilágosítást kapnak, s elvégeznek rajtuk minden szükséges egészségügyi vizsgálatot. Innen Debrecenbe kerülnek, ahol 60 nap alatt eldől, megkapják-e vagy sem a menekültstátuszt, s amennyiben igen, még egy évig a bicskei tábor lakói lehetnek.

Hogyan telik egy napjuk a menekülteknek a békési megyeszékhely táborában? Internetezhetnek, van tévé-, klub- és imaszoba is, ami különösen a muzulmánoknak fontos, de tudnak sportolni, könyvet olvasni, és mindennap vannak gyerekfoglalkozások a kétszáz főt befogadó táborban, amely telt házzal működik most is.

Az idén augusztus végéig többen érkeztek a békéscsabai táborba, mint tavaly egész évben: a tábor eddigi húszezer lakója közül háromezren most jöttek. A menekültek között a legtöbb koszovói albán és szerb, sok a háború elől menekülő afgán is. Magyarország továbbra sem cél-, hanem átmeneti állomás a világ menekültjeinek.

A békéscsabai menekülttáborral egy időben, 1989 őszén nyílt meg a bicskei és a hajdúszoboszlói állomás is. Ez utóbbit 1994-ben bezárták, és 1995-ben nyílt meg helyette a ma is működő debreceni befogadóállomás. A békéscsabai táborhoz hasonlóan a modern kori magyarországi menekültügy is húsz évre tekint vissza.