A parlament elfogadta a Ptk.-t, most Sólyom kezében a kódex

Az Országgyűlés tegnap 191 igennel, 168 nem és négy tartózkodás ellenében elfogadta az új polgári törvénykönyvet. Kérdés, hogy az államfő mit szól a szabályozáshoz.

Az új polgári törvénykönyv a születéstől a halálig terjedően, alaposan átrendezi életviszonyainkat. Kisebb-nagyobb mértékben változnak a házasság vagy az öröklés szabályai, és beemelték a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló külön törvényt. Így egyszerűbben házasodhatnánk, s egyszerűbben szüntethetnénk meg az életközösséget, mert egyes esetekben közjegyző is kimondhatná a válást. Az állam hűséget sem követel a pároktól, csak az együttműködés kötelezettségét írja elő.

Módosul több, a személyiségi joggal kapcsolatos rendelkezés. Szigorítják a cselekvőképesség megállapítását szabályozó rendelkezéseket, és a nem vagyoni kár helyett bevezetik a sérelemdíj fogalmát - elismerve, hogy a személyiségi jogok megsértése mindig okoz valamilyen pénzben kifejezhető kárt. A jogalkotó szankcionálja a gyűlöletbeszédet, lehetővé téve, hogy akit társadalmi csoporthoz tartozása miatt megsértettek, attól függetlenül, hogy személyében közvetlenül érintett volt-e, bírósághoz fordulhasson.

A dologi és a kötelmi jog, vagyis a tulajdon és a szerződéses jogviszony, valamint a fogyasztóvédelem szabályainak újragondolása révén nagyobb védelmet kapnak a gyengébb érdekérvényesítő képességgel rendelkező magánszemélyek, a kisvállalkozások és a társadalmi szervezetek.

Kérdéses azonban, hogy az új Ptk.-hoz mit szól az államfő, hiszen a szabályozásnak több olyan rendelkezése is van, amit egyes politikai és szakmai körök aggályosnak tartanak. Ilyen például az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolata - ezt a kérdést a KDNP ismét az AB elé utalta -, valamint a házassággal kapcsolatos szabályok változása. Az ellenzék támadta a tervezetet a házassági hűség kötelezettségének eltörlése, de még inkább a közjegyző által kimondható válás miatt. Ez utóbbit a Legfelsőbb Bíróság által írott, csaknem kilencvenoldalas vélemény is a jogrendszertől idegen megoldásnak tartja.

Maga az előterjesztő is elismeri, hogy a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos eddigi valamennyi szabályozási kísérlet fennakadt az AB szűrőjén. A testület ugyanis a személyiségi jogok védelménél a véleménynyilvánítás szabadságát valamennyi alkalommal fontosabb értéknek minősítette, amit csak akkor lehet korlátozni, ha valamely nézet hangoztatása az erőszak közvetlen és reális veszélyével jár.

Így könnyen lehet, hogy az államfő a terjedelmes kódexet nem írja alá, hanem előzetes alkotmányossági kontrollt kér. Ebben az esetben a Ptk. az eredetileg tervezett időpontban, tehát jövő májusban nem léphet hatályba. Ekkor pedig a törvényről, illetve annak esetleges módosításairól már az új parlamentnek kell határoznia. Ebben az esetben a Ptk. könnyen az 1998-ban, a kormányzati ciklus végén elfogadott büntetőeljárási kódex sorsára juthat: a Fidesz-kormány idején azt is ízekre szedték, és a jogszabályból alig maradt valami.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.