A gimnázium olyan hely, ahová nagyon kevés roma gyerek jut el. Ahhoz, hogy a gimnázium felújítására szánt uniós forrás lecsorogjon a leghátrányosabb, gimnáziumba nem járó cigánygyerekek számára is, a településnek vállalnia kell, hogy felméri a közoktatási viszonyait, és törekszik a cigányiskola, cigányosztály bezárására. Ha ez megvalósul, akkor a szegény, telepi gyerekek is jobb színvonalú oktatáshoz jutnak, és talán esélyük lesz a már felújított gimnáziumba bekerülni. Esélyegyenlőségi terveket írnak elő a városrehabilitációra szánt pénzek elnyeréséhez is. Ezeknél a pályázatoknál a szegénygettóik felszámolására kell a településeknek tervet kidolgozniuk.

A miniszterelnök most minden uniós pénzre pályázó önkormányzatnak kötelezővé tenné ezeket a terveket. Ez azt jelenti, hogy a rendelő- vagy színházfelújításon keresztül a munkahelyteremtő pénzekig minden forint úgy érkezne a településre, hogy az önkormányzatnak gondolnia kell a szegényeire is. Azaz: intézkedési tervben vállalni, hogy megoldja a hátrányos helyzetű családok egészségügyi szűrését, kezelését, mint ahogy azt is vállalnia kell, hogy elősegíti a munkaerő-piacról tartósan kiszorult emberek foglalkoztatását. Így valósulhat meg, hogy a településre érkező európai pénz minden ott élő lakosnak érzékelhető javulást hozhasson. Elképzelhető, hogy milyen konfliktusokat jelent majd ez a gyakorlatban. Ezért kulcskérdés, hogyan oldja meg a kormányzat az esélyegyenlőségi tervek ellenőrzését, és az azokban vállaltak számonkérését. A miniszterelnök azt mondja: ha a vállalások öt éven belül nem teljesülnek (például érintetlenül működik a cigányiskola, vagy nem javul a település szegényeinek egészségügyi ellátása), az elnyert pénzeket az önkormányzatoknak öt éven belül vissza kell utalniuk. A számonkérés módját még nem dolgozták ki, de annyi bizonyos, hogy Brüsszel is csatlakozik majd ehhez az ellenőrzési folyamathoz. (Ó. M. D.)