Lassan hagyománnyá válik, hogy a nyári vakációt forró ősz váltja. Az idén a feszült helyzetet a válság következményei gerjesztik, közvetlenül pedig a jövő évi költségvetés. A megszorító intézkedések ugyan szinte minden ágazatot érintenek, de ezúttal is az érdekérvényesítés eszközeivel leghatékonyabban élni tudó vasutasok, egészségügyi dolgozók és pedagógusok a legerőteljesebbek.

A "legrutinosabb" sztrájkszervező, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének elnöke levélben fordult a Mozdonyvezetők és a Vasutasok Szakszervezetéhez, valamint a Volán Szakszervezetek Együttműködési Fórumához, hogy közösen tiltakozzanak a MÁV-ra "kiszabott" 40 milliárd forintos elvonás ellen. Ez Bajnai Gordon miniszterelnök egyik "kőbe vésett" száma. A kormány elképzelése ugyanis az, hogy országosan a teljes vonalhálózat csupán harmadán - úgy 3000 kilométerről van szó - kívánja megrendelni a vasúti személyszállítást. Ez azzal járhat, hogy megszűnik több ezer vasutas munkahelye, miközben a Volán-társaságokra hárul a közúti közlekedés jelentős részének lebonyolítása. A szakszervezetek attól tartanak, hogy a társaságok ezt a terhet nem tudják átvállalni, s forgalmuk 30 százalékát alvállalkozásoknak adhatják tovább.

A mozdonyvezetők és a volánosok ugyan már korábban megalakították saját sztrájkbizottságukat, a hétfőre kitűzött egyeztetésen derül ki, hogy képesek-e együtt sztrájkolni a Gaskó István vezette VDSZSZ-szel. Borsik János, a MOSZ ügyvezető alelnöke a hét elején még úgy nyilatkozott: egyelőre tárgyalásra készülnek, ha azok nem hozzák meg a várt eredményt, önállóan döntenek az esetleges sztrájkról. (Borsik korábban kemény szavakkal bírálta Gaskóékat a tavaly február óta rendre felújított gördülősztrájkjuk miatt.)

Simon Dezső, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke is úgy fogalmazott tegnap lapunknak, hogy "nem biztos, hogy sztrájkkal kellene kezdeni", egyelőre inkább a tárgyalóasztalhoz ülnének a kormánynyal. Simon szerint a vasutasszakszervezeteknek előbb közös felelősséggel stratégiát kellene kialakítaniuk, ugyanakkor nem zárta ki, hogy végül be kell vetniük a sztrájk eszközét. Ha most mégis elszánják magukat a közös erőfelmutatásra, ismét lebénulhat az ország.

A közszférában sem kizárt a munkabeszüntetés a bejelentett elvonások miatt. A jövőre 120 milliárdos spórolásra ítélt önkormányzatok ugyan ma még országos szintű konferenciákon próbálják megtalálni a problémáik megoldásához vezető utat, a pedagógusok azonban már úgy fogalmaznak, hogy minden törvényes eszközzel fel kívánnak lépni a megszorítások ellen.

Az egészségügyben az intézmények működtetésére szánt pénzt keveslik. Elfogadhatatlannak tartják a tárca finanszírozásirendelet-tervezetét. Az érdekképviseletek tiltakozó akciósorozattal készülnek, ha kéréseiket a kormány nem teljesíti. A tegnapi tárgyalásról úgy tűnik, azzal álltak föl: van esély a megállapodásra (lásd Egészségügyi tárgyalások: folytatás következik című cikkünket.)

Az érdekérvényesítés leghatékonyabb módjával számos munkaterületen nincs értelme próbálkozni. Tudják ezt a vállalkozásoknál dolgozók is, ezért inkább tüntetéseket szerveznek, így tiltakozva az elbocsátások ellen.

A Fidesz, ha kormányra kerül, hatályon kívül helyezi a 2010-es költségvetést, és újat alkot, a párt gazdaságpolitikája ugyanis más természetű, mint amilyet a kormány képvisel - jelentette ki Orbán Viktor a HírTV Péntek 8 című műsorában. Orbán szerint a most beterjesztett költségvetés veszélyes, mert elvesz fél évet a megújulásból: óriási kár származik belőle. Így nem mindegy, mikor lesznek a választások. (MTI)