Illés Márton, a kötet szerkesztője azt mondja: eleve nem is kísérleteztek kollégáival azzal, hogy a nincstelen emberek 100-as toplistáját összeállítsák, sokkal inkább a megfosztottság, a kirekesztettség és a rászorultság változatos megjelenési formáit próbálták összegyűjteni.

A 100 legszegényebb című könyv - valamint a kötet anyagait részletesebben ismertető dokumentumokkal, így például fényképekkel, filmekkel alátámasztó www.100 legszegenyebb.hu internetes honlap - nem csak vagyontalan embereket mutat be, és korántsem csupán a nyomorról szól. Szereplői, tartozzanak bár középosztályba sorolható családokhoz, mégis okkal érezhetik valószínűleg szegénynek, megfosztottnak, hátrányos helyzetűnek magukat.

A kötet készítői többek között arra világítanak rá, hogy a felnőttkorukban akár egészségük megromlása, például cukorbetegség miatt látásukat elveszítő emberek ugyanúgy a társadalom kirekesztettjeivé válhatnak, mint például a hajléktalanok.

Az oktatási szegregáció korántsem csak a borsodi falvak cigánysoraiban nevelkedő gyermekeket sújthatja, hanem a jómódú budapesti családokat is, és ehhez elég, ha a gyermek középsúlyos beilleszkedési zavarokkal küzd. Mindezekre is példákat mutatnak a kötet öszszeállítói.

A mások mellett a Norvég Királyság anyagi támogatásával megjelenő 100 legszegényebb című könyv tíz fejezetében felbukkanó emberekről nem állítható, hogy ők lennének a legsanyarúbb helyzetben, az azonban biztosra vehető, hogy személyes sorsukon keresztül a szegénység legváltozatosabb arcait mutatják meg.

A Gödörben a kiadvány bemutatója kapcsán kiállításon is bemutatják a kötetben szereplő, díjnyertes fotókból készított válogatást. A kiállítás a hónap végéig tekinthető meg.