Egymás után hozzák nyilvánosságra vezető tisztségviselőik fizetését az állami, illetve önkormányzati tulajdonú társaságok. Legalábbis egy részük. A keddi határidőig csak a töredékük közölte a listákat, több cég fellázadt az üvegzsebszabály ellen.

Több társaság sérelmezi azt, hogy csak rájuk vonatkozik a szabály, az üzleti szférára nem. Ilyen például a Békés Megyei Vízművek, amely az Alkotmánybíróságoz fordult azzal, hogy a rendelet hátrányos helyzetbe hozza őket azon versenytársaikkal szemben, amelyekre az adatközlés nem vonatkozik.

Más cégek azt sérelmezik, hogy rájuk miért vonatkozik a rendelet - ilyenek azok a gyógyfürdők is, amelyek a Magyar Fürdőszövetség állásfoglalására hivatkozva megtagadták az adatközlést, mondván, ők nem közfeladatot látnak el. Hasonló érveléssel utasította el az adatközlést az állami tulajdonú Zalaerdő Zrt. is. Ők a kormányfőhöz fordultak, hogy vonja vissza a rendeletet, segítséget kértek az adatvédelmi biztostól és az AB-tól is a szabály megváltoztatása érdekében. Szerintük a rendelet ellentétes az adatvédelmi törvénnyel, amely hozzájáruláshoz, illetve törvényi - tehát nem "holmi rendeleti" felhatalmazáshoz köti az adatok nyilvánosságra hozatalát.

Eközben számos állami cég zokszó nélkül közzétette az adatokat - volt olyan társaság, amely még az úszómester bérét is közölte -, de egyelőre nem ez a jellemző. Az MTI, az Index és a Népszabadság is talált olyan cégeket, amelyek, ha nem is szabotálják a rendelet végrehajtását, de hiányos (például a Magyar Közlöny Kft.) listát közöltek, vagy teljeset, de azt "eldugták" honlapjuk mélyére (például a Diákhitel Központ).

A listázás, amellett, hogy számos érintettet felháborított, politikai lavinát is elindított. Igaz, ez már a BKV-s végkielégítési botrány kirobbanásakor elkezdődött (hatására a főváros jelezte, hogy szigorítja a tulajdonában lévő cégek vezetőinek javadalmazási rendszerét, erről még e hónapban dönthetnek). Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője szerdán bejelentette, hogy kezdeményezik az állami cégvezetők fizetésének radikális csökkentését; a Munkástanácsok Országos Szövetsége pedig azt javasolta: egyszerűen felezzék meg az állami vezetők fizetését.

Elkésett a Fidesz javaslata: ez már az Orbán-kormány idején is eszükbe juthatott volna. Így reagált Nyakó István MSZP-szóvivő. Budai Bernadett kormányszóvivő pedig azt közölte: a kormány öt hónapja megtette azokat a lépéseket, amelyeket a Fidesz követel; "magán kezdte a spórolást": a kormányfő 1 forintért vállalta a kormányzást, a miniszterek fizetése és a külföldi napidíjak összege 15 százalékkal csökkent, a havi kétmilliónál többet kereső állami cégvezetőknek pedig a kétmillió feletti részt a krízisalapba kell befizetniük.

Megszólalt az ügyben Bajnai Gordon is; a miniszterelnök úgy fogalmazott, nem az a baj, ha a piaci versenyben részt vevő, de köztulajdonban lévő vállalat vezetője jól keres, gond akkor van, ha ez nem párosul a cég jó teljesítményével. Jelezte: a kormány a saját hatáskörében tovább kíván menni: a kormányfő felkérte a pénzügyminisztert, hogy a következő hetekben készítsen részletes felmérést, és ezután a fejlett piacgazdaságokban honos vállalatirányítási gyakorlatot alakítsák ki az állami tulajdonú cégeknél. "Az a vállat, amely állami támogatást szeretne kapni, legyen az közlekedési vállalat vagy pályázó önkormányzati vállalkozás, az alaptámogatáson túl csak akkor jöjjön többlettámogatásért, ha alkalmazza a legkorszerűbb, átlátható vállalatirányítási gyakorlatot" - figyelmeztetett Bajnai Gordon.