Juhász eddig az igazságügyi és rendészeti tárca államtitkára volt. A mérleg nyelve ezúttal is az SZDSZ-es Gulyás József volt, aki korábban tartózkodott, amikor a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) élére jelölt Laborc Sándorról, majd a tárca előző vezetőjéről, Ficsorról szavaztak.

Az ülésen Juhász - elődeihez hasonlóan - azt ígérte: a szolgálatok a pártpolitikától mentesen működnek majd. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a romagyilkosságok tapasztalatai miatt is erősíteni kívánja a titkosszolgálatok és a bűnüldöző hatóságok közti együttműködést. Szerinte nálunk is olyan rendszerhibák lehetnek, mint amilyeneket 2001. szeptember 11-e előtt az amerikai titkosszolgálatoknál tapasztaltak.

A fideszes Kövér László - korábban egy ideig ő is volt titokminiszter - ezt másként látja. "Önök a rendszerhiba", utalt a kormányzó szocialistákra. Azt pedig egyenesen "vérlázítónak" minősítette, hogy Juhász nem kíván foglalkozni a romagyilkosságok körül tapasztalt zavarokkal. A titkosszolgálatok a hírek szerint olyan dilettáns módon dolgoztak - fogalmazott -, hogy enynyire dilettáns emberek nem szolgálhatnak az NBH-nál. Szerinte ebben a helyzetben a kérdés csak az, hogy adott-e valaki utasítást az efféle súlyos dilettantizmusra.

Gulyás József közölte: most azért döntött így, mert szerencsésebbnek tartja, ha a szolgálatokat kinevezett, legitim, felelősséggel tartozó és interpellálható miniszter irányítja. Mindazonáltal maga is tett több kritikai megjegyzést. Kifogásolta például, hogy amikor Laborc lemondása után az NBH élére megbízott vezetőt állítottak, erről a parlamenti szakbizottságot nem értesítették. Szerinte ez bizonyos kormányzati zavarokra utal. Azt, hogy a titkosszolgálatokat távol tartják a politikától, eddig valamennyi miniszter megígérte, az aktuális kormányok közül azonban csak az Antall-kabinet ültetett valódi "civilt" a miniszteri székbe. A rendszerváltozás utáni első titokminisztert, Boross Pétert a pártonkívüli Gálszécsy András váltotta, ám e posztra azóta kizárólag a pártjában markáns politikust ültetnek.