Az egyetemek és a főiskolák maguk dönthetnék el 2012-től, hogy az egyes szakokra kérnek-e, és ha igen, mely tárgyakból emelt szintű érettségit: a felsőoktatási törvény erről szóló módosítása e héten kerül a kormány elé - tudtuk meg Manherz Károlytól, az oktatási tárca államtitkárától. A módosítást a Magyar Rektori Konferencia kezdeményezte.

Az egyetemek és a főiskolák a reál alaptudást igénylő képzéseikben komoly problémákkal küszködnek, mivel a hallgatók ötvenszázalékosra sem teljesítik a középiskolából hozott matematika-, vagy fizikatudásukat felmérő teszteket. Ennek fő oka, hogy a felvételizőknek nem kötelező emelt szinten érettségizniük, a középszintű viszont túl könnyű ahhoz képest, amekkora tudás a felsőfokú tanulmányok során szükséges.

A középszintű érettséginek eredetileg a középfokú tanulmányokat lezáró szerepet szántak, az emelt szint pedig kiváltotta volna a felvételit. Magyar Bálint akkori szakminiszter azonban 2003-ban a felsőoktatási intézményekre bízta, kérnek-e emelt szintű érettségit a jelentkezőktől. A nagy többség nem kért attól tartva, hogy a diákok máshová mennek, s ez a létszámalapú finanszírozás miatt anyagi veszteséggel járna. Az első, 2005-ös évtől kezdve így csak öt nyelvszakon kötelező belépő az emelt szint. A tárca évről évre fölteszi a kérdést, mi legyen a felvételi követelmény. Mindeddig azonban csupán az orvosképzések esetében született olyan döntés, hogy 2010-től kérik az emelt szintű érettségit. Orvosképzés csak négy intézményben van - így könnyebb volt megegyezni. Ezen a helyzeten változtatna a felsőoktatási törvény módosítása úgy, hogy az egyes egyetemek és főiskolák kezébe adná a döntés jogát. Manherz Károly szerint így a labda az egyetemek térfelén pattog majd.

Pokorni Zoltán, az Orbán-kormány oktatási minisztere az államilag támogatott képzések mindegyikében kötelezővé tenné az emelt szintű érettségit. - Vissza kell térni ahhoz az eredeti célkitűzéshez, amely szerint az érettséginek két, a középiskolai tananyag lezárását, illetve a felsőoktatásba való felvételiztetést szolgáló funkciója van - jelentette ki lapunknak. Hozzátette: a középszintű érettségi csak az adott középiskola értékrendjét tükrözi, amolyan "háztáji" vizsga, nem felel meg semmilyen sztenderdnek, így kerülhetnek be olyan diákok is a felsőoktatásba, akiknek a középiskolai tananyaggal is problémáik voltak. Pokorni a felvételizők felkészülése érdekében több év átmenettel, először csak egy, majd hosszabb távon két emelt szintű vizsgát tenne kötelezővé.

Sólyom: Az oktatási rendszer legyen ellentársadalom

A professzorok egyéni kezdeményezése a legfontosabb a felsőoktatásban - mondta tegnap köszöntő beszédében Sólyom László államfő, amikor Hiller István oktatási és kulturális miniszterrel egyetemi tanári kinevezéseket adott át a budapesti Néprajzi Múzeumban.

Sólyom László egyetemi oktatói tapasztalatára hivatkozva rámutatott: Magyarországon a felnőtt lakosság 21 százaléka szerzett diplomát, közülük sokan mégis szövegértési problémával küzdenek. "Ha kettes érettségivel valakit felvesznek tanári szakra, vajon abból az emberből milyen tanár lesz?" - kérdezte. Leszögezte azt is, hogy "az, hogy milyen az óvó néni, sokkal fontosabb, mint az, hogy milyen a professzor".

- Az általános iskolától az egyetemig az oktatási rendszernek "egyfajta ellentársadalmat kell alkotnia, ami azt jelenti, hogy a diákokkal meg kell értetni: vannak másfajta modellek, mint a könnyű előrejutás, a pénzszerzés, (...) van teljesítmény, fegyelem, van egy iskolai közösségnek, egy egyetemi csoportnak értékrendje" - szögezte le.

Szorosan idetartozik, hogy a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Rektori Konferencia, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács és a Nemzeti Bologna Bizottság elnökei közös állásfoglalást tettek közzé, amelyben egyebek közt az áll: a felsőoktatás rendszerváltás utáni mennyiségi növekedése társadalmilag fontos és szükséges változás volt. De ez az időszak lezárult, most már a minőségi fejlesztésre kell összpontosítani. Ők maguk vállalják az ehhez szükséges minőség- és teljesítményértékelés szempontjainak kidolgozását. Ezek alapján az intézményekben - ön- és külső értékelés után - kiválósági helyek cím odaítélését szorgalmazzák, s azt, hogy az intézmény egésze akkor kapja meg a "kutatóegyetem" címet, ha kiválósági egységei többségbe kerülnek. (Hírösszefoglalónk)