Általános iskolai, továbbá vagyonőri végzettség és erkölcsi bizonyítvány a feltétele annak, hogy valakit településőrként alkalmazzanak az önkormányzatok. Az érintettek fizetésüket közmunkásként kapják, tehát központi forrásból jutnak hozzá. Elsősorban a kisebb súlyú ügyek, főként szabálysértések felderítésében, vizsgálatában lesznek az ügycsoportban illetékes jegyzők segítségére.

Azok a szabolcsi polgármesterek, akiket megkérdeztünk erről, azt mondták: mindenképpen jó, hogy a kormány erőfeszítéseket tesz a közbiztonság javításáért, s erre pénzt is áldoz. Ugyanakkor többségük inkább a rendőrség megerősítését tartja fontosnak.

Ebben az értelemben nyilatkozott Gömze Sándor, Tiszalök polgármestere is. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei város tavaly a betöréses lopások számát tekintve a középvárosok kategóriájában a második legroszszabb helyzetben volt. E tekintetben a polgármester szerint nem a településőrség felállítása lehet a megoldás. A városban működik ugyan rendőrőrs, de létszámhiánnyal küzd: elméletileg 12 álláshely van, de két hónapja még csak hat volt betöltve. A polgárőrség kötelékében 40-45-en teljesítenek szolgálatot. Gömze Sándor azt mondta: számukra rokonszenves a szándék, hogy a kormány több pénzzel támogatná a polgárőrséget. Eddig ugyanis az önkormányzat támogatta a polgárőrséget, sőt a rendőrség finanszírozásába is beszállt.

A polgárőrség anyagi támogatása mellett utcai biztonsági kamerák felszerelésére is szükség lenne Tiszalökön. A terv: 16 kamera felszerelése a városban minden bevezető úton, a régi és az új belvárosban, továbbá az Újtelepen, ahol a romák elleni gyilkosságsorozat egyik áldozatát lőtték le áprilisban. Pályáztak térfigyelőkre, most várják az eredményt.

A 900 lelkes Nyírpilisen fontolóra veszik a településőrség megalakítását - mint azt Bélteki Gyula polgármestertől megtudtuk. Hárman jöhetnének szóba, akiket településőrként foglalkoztathatna az önkormányzat. A három vagyonőrtanfolyamot végzett férfi közül kettő az önkormányzat megbízásából most a közcélú foglalkoztatásban vesz részt.

Se betörés, se garázdaság nem volt az elmúlt két évben Nyíribronyban. Vitális Ferencné polgármester szerint azért, mert itt polgárőrség, mezőőri szolgálat működik, van éjjeliőr, de tud majd munkát adni a településőrnek is. Például a mellékutcákra figyelhetne, ahol sok idős ember él. Arra a kérdésünkre, hogy helyben találna-e megfelelő végzettségű embert a feladatra, a polgármester azt válaszolta: kapásból fel tud sorolni több alkalmas jelöltet is az 1200 lelkes településen. Sőt a falu költségvetéséből még egy kis plusz pénzzel is meg tudják toldani a bérét annak, akit majd felvesznek.

Botpaládon viszont nem lesz településőrség, mert nincs rá szükség. A 650 lelkes, az ukrán és román határhoz közeli település polgármestere, Gyurkó András elmondta, ez egy csendes falu, ahol ugyan a lakosság 40 százaléka roma, de nincsenek etnikai feszültségek, az emberek békésen dolgoznak együtt.

A Pécs közelében fekvő, 740 lakosú Pécsudvardon Zsdrál Artúr polgármester viszont szeretne településőrséget. A községben az elmúlt években 10-12 bűncselekmény történt, ezért minden lehetőséget kihasználnak arra, hogy javuljon a közbiztonság. Ennek érdekében alakult meg az év elején 42 taggal a polgárőrség. Talán ennek is köszönhető, hogy az idén már csak egy bűncselekmény volt a községben. Mi lenne a településőr feladata? A polgárőrök napközben - mivel valamennyien dolgoznak - nincsenek szolgálatban. A településőr viszont - mondta a polgármester - nappal is a falu "vigyázó szeme" lehetne.

A dél-baranyai Magyarmecskén nem látják okát a településőrség létrehozásának. Horváth Gézánétól, a 383 lelkes falu polgármesterétől megtudtuk, hogy itt évek óta alig történik bűncselekmény, pedig még polgárőrség sincs. Horváthné azzal magyarázza a település nyugalmát, hogy a helyiek figyelnek egymásra. Szerinte a közmunkában alkalmazott településőrök csak annyit tehetnek egy-egy település közbiztonságának javításáért, mint bármely nyitott szemmel járó, törvénytisztelő, helyi lakos.

Budapest köszöni és kevesli

Alapnak jó, de kevés - így értékelték lapunk körkérdésére a fővárosi kerületekben a kormány közrendvédelmi csomagját. A fővárosban úgy vélik, a program leginkább a kistelepüléseknek segít, a budapesti kerületek többségében saját közterület-felügyelet is működik, s több helyhatóság eddig is alkalmazott településőröket kerületőrség vagy városőrség néven.

Berényi Attila, a III. kerületi közterület-felügyelet vezetője szerint az elképzelés jó, de tovább kellene fejleszteni. A közterület-felügyelet megerősítésével tehermentesíthetik a kisebb szabálysértési ügyek alól a rendőrséget, de az állami támogatáson túl a két szervezet közti feladatmegosztás újragondolására is szükség volna.

A Fővárosi Közterület-felügyelet igazgatóhelyettese, Miklós István azt mondta: az állami támogatás révén a 370 főt foglalkoztató fővárosi szervezet negyven új embert vehet fel, ők a kiemelten védett övezetekben vagy a fontosabb közlekedési csomópontokban, a közterület-felügyelők segítőiként volnának bevethetők. Zugló üdvözli a kezdeményezést. A polgármesteri hivatal utal arra: náluk évek óta 120 fős polgárőrség és kerületőrség is dolgozik, a közös járőrözések révén pedig javult a városrész közbiztonsága.

A Belvárosban több mint harmincfős közterület-felügyelet működik. Vezetője, Illés István szerint a kormányzati támogatás legfeljebb néhány fős létszámnövelésre volna jó, radikális változást számukra nem jelentene. (S. G.)