Könnyebb lesz házasodni, mert az igen kimondása előtt a ma kötelező harmincnapos várakozási időt eltörlik. Egyszerűbben válhatunk, mert közjegyző is kimondhatja a házasság felbontását. Néhány fontos változás, amit a több mint ezerháromszáz paragrafusból álló új Polgári törvénykönyv ígér, amennyiben ma elfogadja a parlament. Az azonos neműek regisztrált élettársi kapcsolatát is e törvény szabályozza majd.

Megszűnik a cselekvőképesség teljes és végleges korlátozásának lehetősége, s fokozott védelmet kapnak a testi fogyatékkal élők. E szabályozási körbe tartozik, hogy a tényleges nem vagyoni kár vagy hátrány bizonyítása nélkül is sérelemdíj jár, ha valakinek a becsületébe gázoltak, vagy más módon sérelem ér. Egy kártérítési perben nem kell tehát igazolni azt, hogy pénzben kifejezve mennyit "ér" például egy elveszett végtag okozta lelki sérelem.

A Ptk. új szabályokat hoz a gyűlöletbeszéd ellen: mindazok személyesen is elégtételt követelhetnek, akiket nagy nyilvánosság előtt valamely társadalmi csoporthoz tartozásuk miatt megsértettek. Ezért azonban a becsületükben megsértett személyek kártérítésre nem, csak bocsánatkérés tarthatnak igényt. A sajtó pedig megszabadulna a helyreigazítás kötelezettségétől, amikor egy nyilvános eseményen elhangzott, valakit sértő kijelentéseket idéz.

A javaslatot az igazságügyi tárca tavaly nyáron nyújtotta be a parlamentnek, és minden idők talán legnagyobb magyar kódexe 2010-ben válthatja fel az 1959-ben elfogadott -azóta több mint százszor módosított - Ptk-t. A tervezet hét könyvre bontva szabályozza a legfontosabb életviszonyokat. Külön-külön részt szenteltek a személyekre és a családokra vonatkozó rendelkezéseknek, a tulajdonról és a szerződéses jogviszonyról szóló kérdéseknek, az öröklésnek. A terjedelem a mostani Ptk körülbelül kétszerese, ami részben annak tudható be, hogy ide emelték át a jelenlegi családjogi törvény szabályait is. A törvény mégis kezelhetőbbé válik, mert valamennyi paragrafusa önálló címet kap.

A Horn-kormány még 1998 áprilisában hozott határozatot arról, hogy új polgári jogi kódexet kell alkotni. A kabinet 1999-ben létrehozta a maga kodifikációs bizottságát, élén Vékás Lajos professzorral. Az első koncepció 2002-ben látott napvilágot, majd 2006-tól megjelentek a konkrét szövegtervezetek is. A kormány által elfogadott tervezetet azonban Vékás professzor hevesen támadta, miután a kodifikációs főbizottság számos elképzelését figyelmen kívül hagyták. - A cél az lett volna, hogy a polgári jog körébe tartozó életviszonyok mind szélesebb körét egyetlen törvényben szabályozzák - fogalmazott a professzor -, ezért súlyos deficit, hogy kimaradtak a gazdasági társaságokra, valamint az egyesületekre vonatkozó rendelkezések, és vérszegényre sikeredtek a jogi személyekkel kapcsolatos szabályok. A kereskedelmi ügyletek közt nem szerepel az ügynöki és az üzletszerzői tevékenység, szó sem esik a szellemi tulajdon védelméről, s hiányzik a telekkönyvi jog is.

A közelmúltban a Legfelsőbb Bíróság elnöke is jelezte, hogy - például az öröklési, illetve a szerződési joggal kapcsolatban - fenntartásai vannak, ám az igazságügy-miniszter az észrevételekkel nem értett egyet, és a törvény hatályba lépésnek elhalasztását sem támogatta. Miután feles törvényről van szó, és az SZDSZ az ellenzék által vitatott pontokat - ilyenek például a válás egyszerűsítése vagy az azonos neműek regisztrált élettársi kapcsolata - egyértelműen támogatja, a javaslatot ma várhatóan elfogadják.