Éva 29 éves, egyedülálló, tavaly novemberben munkahelye a válságra hivatkozva bocsátotta el. Tízhetes terhes. Katalin 53 éves, őt az idén februárban rúgták ki. A férje ápolásra szoruló beteg, van egy 11 éves kislányuk. Az asszonyt nemrég baleset érte, eltört az arccsontja, az arcában még fémek vannak és gerincproblémákkal is küzd. Szakképzetlen, és ahogy fogalmaz, a munkaerőpiacon "előrehaladott korúnak" számít. Ketten a 140 kérelmező közül, akik támogatást igényeltek az országszerte hozzáférhető krízisalapból. Ők a VIII. kerületben próbálkoznak. Az alap augusztus óta egyszeri, vissza nem térítendő segítéget nyújt a válság miatt nehéz helyzetbe került családoknak. A támogatás összege 20-50 ezer, kivételes esetekben 100 ezer forint.

A támogatásra azok jogosultak, akiknek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a minimálbér nettó összegét (57 815 forint), nem nyugdíjasok és a gazdasági válsághoz kapcsolódó, előre nem látható esemény miatt a család mindennapi életvitelét súlyosan veszélyeztető krízishelyzetbe kerültek. Ilyen például, ha valaki 2008. szeptember 30. után vesztette el az állását, vagy jövedelme a 2008. szeptemberihez képest legalább 20 százalékkal csökkent, illetve ha lakáshitelének törlesztőrészlete - szintén tavaly szeptemberhez viszonyítva - legalább 20 százalékkal nőtt. Az is indokolhatja a kérelmet, ha valakinek tavaly ősz óta romlott meg számottevően az egészségi állapota. A kérelmet a települési önkormányzat jegyzőjéhez kell beadni.

- Bár a feltételek világosak, sokan nincsenek tisztában azzal, hogy jogosultak-e a támogatásra vagy sem - mondja Lázárné Kispál Ildikó, a VIII. kerületi önkormányzat szociális ügyintézője. Sokan nem értik, hogy hiába vannak nehéz helyzetben, ha az nem tavaly szeptember után alakult ki, erre a támogatásra nem jogosultak. Az ügyfelek feszültek, türelmetlenek, azonnal kérik a pénzt. Ráadásul sokat kell sorban állniuk, mert megnőtt az ügyfélszám az új támogatási forma miatt - magyarázza. Senkit nem küldenek el azzal, hogy nem tudnak neki segíteni. Ha erre a támogatásra nem jogosult, felajánlanak alternatívákat, átmeneti segélyt, rezsitámogatást, közgyógyellátást vagy adósságcsökkentési támogatást. - Sokféle lehetőség van, a krízisalap csak egy közülük - teszi hozzá.

A 140 kérelemből ebben a kerületben csak 17-et utasítottak vissza, néhány tucat hiánypótlásra vár. A jogosultságot ugyanis igazolni kell: például a lakáshitel emelkedését, vagy a havi nettó jövedelem összegét tanúsító irattal. Ha valakinek megszűnt a munkaviszonya, nem kell igazolást hoznia, de ellenőrzik, hogy regisztráltatta-e magát a munkaügyi központban. A megromlott egészségi állapotról nem kell feltétlenül dokumentum, de ha valaki visz, azzal megerősíti a jogosultságát.

A kérelmekről a jegyző határoz. Ha elfogadja, továbbküldi az illetékes regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóságra, ahol döntenek a támogatás összegéről. A VIII. kerületből, tekintettel a válsághelyzetek súlyosságára, futárral küldik be a kérelmeket. Az önkormányzatnak nyolc munkanapja van, hogy döntsön egy kérelemről, a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak pedig különösen sürgős esetben öt, illetve rendes körülmények között tíz munkanap áll rendelkezésére.

- Ahogy a VIII. kerületben, úgy az egész országban is az a jellemző, hogy a legtöbben a munkahelyük elvesztése miatt kérik a támogatást - mondja Kiss Sándor, az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság igazgatási főcsoportfőnöke. Tájékoztatása szerint naponta 800-1000 kérelem érkezik, eddig összesen tizenhatezer, ebből - a cikk elkészültéig - 9958 esetben döntöttek a támogatás odaítéléséről, illetve annak összegéről. A legtöbb kérelem az Észak-alföldi régióból, a legkevesebb a Nyugat-Dunántúlról érkezett. Eddig 370 millió forintot használtak fel. A támogatás átlagos összege családonként 37-38 ezer forint. Volt kistelepülés, amelynek polgármestere az elsők között küldött be ötven kérelmet. - Pontosan tudták a jegyzővel, hogy ki milyen krízishelyzetben van, ki mikor vesztette el az állását, és időben léptek - magyarázza a főcsoportfőnök.

Egy problémára azonban felhívja a figyelmet: a nyugdíjasok sérelmezik, hogy nem részesülhetnek az alapból. Sokan úgy érzik, hogy igazságtalan a kizárásuk. - Ők azonban más módon kaphatnak segítséget. Jogszabályban garantált segélyezési és méltányossági nyugdíjemelési lehetőségük van, ha megfelelnek az előírt feltételeknek - magyarázza. A kormány a segélyezésre szánható idei keretösszeget 400 millió forinttal, a méltányossági nyugdíjemelésre fordítható összeget pedig 100 millió forinttal emelte meg. Egyidejűleg az adható segély legkisebb összege 10 ezerről 15 ezer forintra, a legnagyobb pedig 28 500 forintról 42 750-ra emelkedett. Jelentősen nőtt az ilyen kérelmek száma is.

Ami a kiutalt összegek nagyságát illeti, azt a nyugdíjbiztosítási igazgatóságokon szigorú kritériumrendszer alapján döntik el. A húszezer forintos alapot növelheti, ha a kérelmező jövedelme 30 százaléknál nagyobb mértékben csökkent, ha valakinek három vagy annál több kiskorú gyereke van, ha a törlesztőrészlete 30 százalékot meghaladó mértékben nőtt. Ha ez mind egyszerre igaz, akkor a támogatás összege elérheti a 100 ezer forintot is. Egy tápiószelei család például három gyermeket nevel, az apa idén vesztette el a munkáját, a házuk felújítására felvett hitelük törlesztő részlete pedig majdnem megduplázódott. A családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el a nettó 20 ezer forintot. Ha a különleges méltánylásra jogosultaknak fenntartott keretösszeg engedi, ők 100 ezer forintot is kaphatnak a krízisalapból. (A krízisalap egy százalékát kitevő keret bővítését nemrég indítványozta az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság.)

- Aki bajban van, annak a legkisebb összeg is számít, 20-30-50 ezer forint is lehet óriási segítség - mondja Molnár László, a Közép-magyarországi Regionális Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság igazgatója. Hozzáteszi: ha a kérelmező családok csak egyhavi törlesztőrészletük összegét kapják meg, vagy ha egyszer-kétszer el tudnak menni a támogatásból bevásárolni, ugyan véglegesen nem oldódnak meg a problémáik, de átmenetileg javul a helyzetük. A krízisalapból a kormány eredeti tervei szerint november végéig lehet igényelni, de Kiss Péter társadalompolitikai miniszter nemrég azt mondta, hogy elképzelhető a hosszabbítás.