Anita 337 ponttal jutott be a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) költségtérítéses nemzetközi gazdálkodás szakára. Pontjait emelt szintű történelem és francia érettségijéből számolták. A beiratkozáskor kiderült: bár matematikajegyei nem is számítottak a felvételi során, igen erős matematikaoktatásra kell készülnie, s mindjárt az első héten felmérő tesztet is íratnak velük.

Mindez nem a Műegyetemre jellemző "furcsaság": a 2005-ben bevezetett felvételi rendszerben számos szakra be lehet jutni az annak elvégzéséhez szükséges minimális tudás nélkül. A műszaki, természettudományos, informatikai, illetve gazdasági szakok emiatt súlyos problémákkal küszködnek, hiszen itt szükség volna megfelelő matematikai, illetve természettudományos alapokra.

Akinél ez hiányzik, hamar kibukik. Jól mutatja ezt, hogy az ELTE fizika alapszakát például a 2006-ban beiratkozottaknak mindössze 20 százaléka végezte el mostanra, holott hároméves lenne a képzés, az informatikai karon pedig néhány százaléknyi a friss diplomás. A legtöbben már az első szemeszterben elcsúsznak.

Ezt fölismerve, ma már a legtöbb felsőoktatási intézményben felmérő tesztet íratnak a hallgatókkal, amelyben a felsőfokú képzéshez szükséges alapokra kérdeznek rá. Aki ezen elbukik, annak melegen ajánlanak egy felzárkóztató kurzust, ahol a középiskolai tananyag főbb elemeit ismétlik át.

A Budapesti Műszaki Főiskolán a hallgatók 40 százaléka "megy át" a matematikateszten, a főiskola három éve szervez választható felzárkóztató kurzust. Itt lényegében a törtekkel való műveletektől kezdve veszik át a középiskolai tananyagot - mondja Kártyás Gyula oktatási igazgató. Rámutatott: ma már kettes matekkal is bekerülnek hallgatók a főiskolára, de nem képesek "megkapaszkodni". Érződik, hogy hiányoznak az alapok: hiába futnak neki újra és újra a főiskolai matematikakurzusnak, nem tudják teljesíteni.

Az ELTE természettudományi és informatikai karain negyedik éve szerveznek reáltárgyakból felzárkóztatókat. Ezekre mindenkinek kötelező járnia, akinek nem sikerült az úgynevezett kritérium dolgozata. Általában a hallgatók kevesebb, mint fele megy át a teszten, 2007-ben azonban a környezettan alapszakra fölvetteknek mindössze 9,56 százaléka tudta jól megírni a fizikadolgozatot, és még a fizika alapszakos gólyáknak is csupán a 42 százaléka vette sikeresen az akadályt.

- A mai hallgatók felének a központi felvételik idején esze ágában sem lett volna felvételizni fizika szakra, és nem is kerülhettek volna be. Ma már azonban fizika alapszakra bejuthat olyan hallgató is, aki nem is érettségizett fizikából - mutat rá Homonnay Zoltán, az ELTE Természettudományi Karának oktatási dékánhelyettese.

A 2005-ben bevezetett új felvételi rendszerben az érettségi eredményekből számolják a felvételi pontokat: az egyes alapszakokra jelentkezőknél meghatározott érettségi tárgyakat vesznek figyelembe. A fizika alapszak esetében például nyolc tárgy közül kell kettőt választani, ami lehet akár biológia és földrajz is. - Még ha nem használják is ki a hallgatók a felvételi rendszernek azt az "ostobaságát", akkor is, már középszintű érettségivel bekerülhetnek, ami meglehetősen gyenge tudást takar - jegyezte meg a dékánhelyettes.

A középszintű érettséginek eredetileg nem szántak felvételi funkciót: ez csupán a középfokú tanulmányok lezárására szolgált volna, a felvételit csak az emelt szint váltotta volna ki. Csakhogy 2003-ban az oktatási tárca megkérdezte a felsőoktatási intézményeket: szeretnék-e megkövetelni az emelt szintű érettségit. Az eredmény: jelenleg - a nyelvszakok kivételével - sehol nem követelmény az emelt szintű vizsga. Az egyetemi vezetők attól tartottak: a hallgatók oda mennek majd, ahová könnyebb bekerülni. De a finanszírozás létszámalapú, így inkább nem kockáztattak.

Az alacsony küszöb miatt kialakult helyzetet látva ma már számos intézmény szeretne emelt szintű érettségit követelni. Ám arról csak szakcsoportonként lehet dönteni, egy-egy intézmény önállóan nem változtathat a felvételi kritériumokon. Az orvosi képzéseknél sikerült megállapodni: ezeknél 2010-től az emelt szint lesz a belépő. Ilyen képzések mindössze négy egyetemen folynak, könynyebb volt egyezségre jutni. Egy olyan szak esetében azonban, amelyet az ország tucatnyi intézményében oktatnak, már jóval nehezebb a helyzet; a vonzerő szempontjából hátrányban lévő kisebb, vidéki intézmények érdeke nem a magasabb felvételi küszöböt diktálja.

- Az emelt szintű érettségi megkövetelése félévente előkerül a szakmai tanácskozásokon, de mindig akad legalább egy vétó - fogalmaz Csákány Anikó, a BME Természettudományi Kara dékáni hivatalának vezetője. - A középszintű vizsgát viszont egy jobb képességű nyolcadikos diák is meg tudná írni - tette hozzá. Szerinte így kiszámíthatatlan, hogy egy 90 százalékos középszintű matematika- érettségi tulajdonosa valójában mennyit tud.

Az idei tanévtől ezért már a BME-n is felmérik a hallgatók középiskolából hozott matematika- és fizikatudását: aki itt gyengén szerepel, annak felzárkóztató kurzusokon próbálnak segíteni. Csákány Anikó szerint a mai hallgatók képességei nem rosszabbak, mint korábbi társaiké, de nincsenek rákényszerítve, hogy komolyan felkészüljenek egy-egy tárgyból, tudásuk ezért lényegesen gyengébb.