- Tízpontos közbiztonsági csomagot hirdetett a kormányfő. Az ellenzék szerint több rendőr helyett üres dumát kap az ország.

- Már megszoktam, hogy az ellenzék mindig mindenért fanyalog. Még csak nem is gratuláltak a rendőrségnek a roma sorozatgyilkosság gyanúsítottjainak elfogása után. Előremutató, a közbiztonságot javító konkrét, megvalósítható javaslatokkal azonban még egyszer sem álltak elő.

- Azt mondták, nem tíz pont, hanem több rendőr kell. Ez nem elég konkrét?

- A közbiztonsági program végrehajtásával több rendőr lesz az utcán. A most meghirdetett csomag azonban egy folyamat része, és csak annak keretében értékelhető. Még az év elején észleltük, hogy nem reagáltunk kellőképp gyorsan és határozottan a bűnözés átalakulására, sem arra, ahogyan e kedvezőtlen változásokat az emberek megélték.

- Mit érzékeltek? Tavasszal az előző hónapokhoz képest nem történt változás a bűnügyi helyzetben. Ha csak a közbiztonságot a zászlajára tűző Jobbik előretörését és EP-sikerét nem tekintjük annak.

- Nyilván azt sem hagyhattuk figyelmen kívül, hogy bizonyos politikai erők a korábbinál sokkal durvábban és meg nem engedhető módon állították a közérdeklődés középpontjába a hazai bűnözés egyes vélt vagy valós vonásait. Tény azonban, hogy a korábbi évekhez képest folyamatosan csökken a bűnözés, de ezzel nem lehetünk elégedettek. Egyes országrészekben ugyanis nagymértékben elszaporodtak az embereket közvetlenül érintő, kis kárértékű, vagyon elleni szabálysértések.

- Ez nem új jelenség, csupán a rendőrség nem foglalkozott az ilyen "piti" ügyekkel, mondván, nem az ő hatáskörébe tartoznak. A döntéshozók, a rendőrség irányítói pedig vagy nem ismerték a probléma súlyát, vagy nem vették komolyan.

- Egy 1999-es elhibázott törvény szerint ma valóban önkormányzati feladat a kis értékű lopások és a hasonló szabálysértések ügye. A helyzetet bonyolította, hogy a rendőrség figyelmét, erejét és erőforrásainak nagy részét 2006 második felétől az erőszakos utcai megmozdulások kötötték le. Derült égből villámcsapásként érték a testületet az erőszakos megmozdulások, a politikai vandalizmus, amelynek megelőzésére és felszámolására nem voltak felkészülve, és a megfelelő felszerelésük is hiányzott. Mára megtanulták kezelni az ilyen helyzeteket, s e jelenség viszszaszorult.

- Megtanulták kezelni? Az a megoldás, hogy távol tartják az állami ünnepektől az érdeklődőket, rácsok közé terelik a szélsőségeseknek nem tetsző demonstrációk részt vevőit, és lezárják a fél fővárost?

- Az utóbbi években egyre ritkábban torkolltak zavargásokba a nagy közterületi rendezvények, s ha előfordultak is, azokon egyre kevesebben vettek részt. Ehhez a rendőrség határozott fellépésén túl arra a jogszabály-módosításra is szükség volt, amely szerint az, aki Molotov-koktélokkal és kövekkel indul egy rendezvényre, ne védekezhessen úgy, hogy gyakran megszomjazik, de most tévedésből víz helyett benzint töltött az üvegbe. Az ilyen embereket ma már úgy kezeli a törvény és a rendőrség, mint akik a demokrácia elleni bűncselekményekre készülnek.

- 2006 ősze óta sokan a rendőrségről mondják ugyanezt.

- A rendőrség is követett el súlyos hibákat. Folynak az eljárások, s akik bűncselekményt követtek el, felelni fognak érte. Ez azonban nem jogosít fel senkit arra, az ellenzéket sem, hogy minden rendőri intézkedés törvényességét, jogszerűségét és szakszerűségét megkérdőjelezze.

- Húsz évvel a rendszerváltozás után csak most tűnt fel önöknek, hogy a helyhatóságok nem teljesítik törvényben előírt helyi rendészeti feladataikat?

- Ebben a rendszerváltozás óta hivatalban volt valamennyi kormányt felelősség terheli, így minket is. A legutóbbi időkig mindenki abból indult ki, hogy a közterület-felügyeletek léte megfelelő válasz a helyi közbiztonsági problémákra. Ez nem volt igaz. Ráadásul, az országban csak 270 településen, döntően a városokban van közterület-felügyelet. Ezért döntöttünk úgy, hogy pénzügyi segítséget kapnak azok az önkormányzatok, amelyek tenni akarnak a helyiek nyugalmáért. A kormány vállalja, hogy a közterület-felügyelők mellett alkalmazott településőrök béréhez hozzájárul. Emellett, szintén a költségvetés terhére, az önkormányzatok településőröket foglalkoztathatnak, akik helyben járnak el a szemetelőkkel, a tilosban parkolókkal és más szabálysértőkkel szemben. Már keddtől lehet pályázni ezekre a forrásokra, és arra is lehetőséget adunk, hogy több település társulásbant foglalkoztassa őket.

- A településőrök nem kapnak hatósági jogkört, csak egyenruhát. Mire lesz ez elég?

- Ahhoz, hogy valaki településőr lehessen, nyolc általános és bizonyos szakképzettség is elég, a közterület-felügyelőktől érettségit és speciális tanfolyamok elvégzését várjuk el. Meggyőződésem, hogy a településőrnek nem kell hatósági jogot adni ahhoz, hogy eredményes legyen. Ha a figyelmeztetés nem elég, feljelenti a szabálysértőt, akit a jegyző már másnap megbírságolhat. A döntés ellen bírósághoz lehet fordulni. Nem hiszem, hogy a szemetelésért feljelentett polgárok tömegesen bíróságra mennek majd. Valószínűbb, ezt a közlekedésbiztonság javítására tett intézkedések is bizonyítják, hogy mind többen választják az önkéntes jogkövetést.

- Rendőröktől tudom, hogy többnyire a közterület-felügyelők is az ő segítségüket kérik az intézkedéseikhez. A tilosban parkoló autók megbilincselésén kívül mást nemigen tesznek önállóan.

- Ahol ez így van, ott a közterület-felügyeletet fenntartó önkormányzatnál kell a polgároknak elérniük, hogy a rendészeti erők a közösséget valóban irritáló ügyekben lépjenek fel, s ne látszatmunkát végezzenek. A kormány megtette, amit kell: a közterület-felügyelők megkapták a hatékony munkavégzésükhöz szükséges eszközöket.

- A beszélgetés elején a kis kárértékű vagyon elleni szabálysértésekkel indokolta a közbiztonsági intézkedések bevezetését. Az alapproblémát azonban továbbra sem oldották meg: a rendőrség ezentúl sem lesz az ilyen ügyek nyomozásában illetékes.

- Felelőtlenség lenne sok ezer szabálysértési ügyet teljes egészében a rendőrségre terhelni. Jómagam is azt képviseltem, hogy a rendőrség nyomozzon minden ügyben, a biciklilopásokban is. De egy ilyen lépés annyira megterhelné a rendőrséget, hogy azzal már a nagyobb, fajsúlyosabb esetek felderítése kerülne veszélybe. Ehhez kiképzett rendőrök sokaságára is szükség lenne, azonnal. Az intézkedések nyomán már az idén jóval több a rendőr, de rájuk a közterületi munkában van szükség. Számításaink szerint 2012-2013-tól már adottak lesznek a feltételek, hogy megszüntessük a mai kettősséget, s a százforintos kárt okozó ügyekben is a rendőrség járjon el. Már az idén másfélszer több rendőr szakközépiskolást vesznek fel a tanintézetek, és megkezdjük a bűnügyi szolgálat megerősítését különböző végzettségű szakemberekkel, akik nem hivatásos rendőrként dolgoznak a rendőrségen, de tudásukkal nagyban segíthetik a nyomozásokat. Ezek a lépések középtávon tovább növelik a rendőrség erejét. Rövid távon, azonnal érzékelhető intézkedésként, most csak annyit tehetünk, hogy kötelezzük a rendőrséget a vagyon elleni ügyekben a szabálysértési feljelentések átvételére és az azonnali intézkedések, vagyis a nyomozati cselekmények megtételére. A továbbiak, mint eddig is, a jegyzőre tartoznak. Nekik segítenek majd a településőrök. Másrészt előírjuk, hogy az elkövetőnek az okozott kárt mindenképp meg kell térítenie.