Az jár orvoshoz, akinek szüksége is van rá? Mikor voltunk kórházban, vagy betegség miatt akadályoztatva mozgásunkban utoljára? Mit eszünk, vagy mennyit mozgunk? Vannak-e fájdalmaink, lelki, mentális problémáink, mennyit költünk, és milyen gyógyszerekre? - kérdezi majd egyebek mellett az európai lakossági egészségfelmérés (ELEF) és az országos táplálkozás és tápláltsági állapot vizsgálata. A biztosok kitérnek majd káros szenvedélyeinkre, anyagi helyzetünkre, munkaerő-piaci pozícióinkra, sőt, mérleggel és centivel jönnek, hogy tényszerűen tudják: mennyivel térünk el ideális testsúlyunktól.

- Jelenleg csak becsülni lehet a mutatók, tendenciák nagy részét. Így sejthető, hogy egyre nő a fiatal nők körében a dohányzás, hogy tüdőrákban nem véletlenül ugrottunk az első helyre, de most kiderülhet, számszerűen miért? - mondja Vitrai József, az EgészségMonitor kutató- és tanácsadó cég vezetője. A válaszokra égető a szükség, a munkaképes korúak halandósági rangsorában Magyarország a 90. helyen áll.

- Elgondolkodtató, hogy olyan országok előznek meg minket, mint Costa Rica vagy Kuba, de Vietnam vagy Srí Lanka is előttünk van a sorban. Szomszédjaink közül Románia 76., Szerbia 65., Horvátország 45., Szlovénia 38., Ausztria 23., Szlovákia a 62. A kutató szerint, mivel a gazdasági fejlettség alapján összeállított rangsorban hazánk és Szlovákia egymás mellett áll, elvárnánk, hogy halandóságuk ne térjen el jelentősen. De ez nem így van. Az WHO listáján előttünk Brazília, Jamaica, mögöttünk Szaúd-Arábia és Mikronézia áll. Alig található olyan egészségmutató, amiben ne az utolsók között kullognánk. Az OECD 14 egészségmutató szerint idén augusztusban közzétett rangsoraiban hazánk 6-szor utolsó, 5-ször utolsó előtti.

Riasztó adatokkal zárult a magatartás-kutató intézet korábbi vizsgálata. Kopp Mária és munkatársai elsősorban a tartós stresszt teszik felelőssé a szomorú tendenciákért. Ma annak a valószínűsége, hogy egy magyar férfi megéri a 65. életévét, 64 százalék, ha még érettségije sincs, még az ötven százalékot sem éri el. Az esélye ennek Ausztriában 82 százalék.

- A lakosság hosszú ideje krónikus stresszben él, a politikai elnyomás, ami párosult a fokozatosan kiteljesedő gazdasági szabadsággal és az azzal járó, fogyasztói társadalmakra jellemző értékrenddel, olyan feszültséget tartott fent, ami megmagyarázná a krónikus stressz következményeit. A bizalom csökkenése, a nagy egyenlőtlenségek, a társas kapcsolatok beszűkülése, az értékvesztés és a céltalanság jelentősen lerontják a közösségek és az egyének esélyét arra, hogy az egészséges élethez szükséges információt, termékeket és szolgáltatásokat megszerezzék, hogy a rendelkezésre álló forrásokat szükségleteinek megfelelően hasznosítsák - mondja a magatartás-kutató.

A biztosok szeptember 15-én kezdik a "faggatódzást", összesen hétezer emberhez kopogtatnak majd be.