Információnk szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda már több mint száz olyan ügyben indított vizsgálatot, amikor a feltételezések szerint egyes pénzügyi vállalkozások eleve azért adtak kölcsönt ügyfeleiknek, hogy később kiforgathassák őket vagyonukból. Értesülésünket megerősítette Binder István, a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) szóvivője is. Elmondta: a PSZÁF tavasszal megvizsgálta néhány kisebb, lakossági hitelezéssel foglalkozó cég tevékenységét, s azokban az esetekben, amikor a gyanú szerint a hitelkihelyezés célja a fedezetül bevont ingatlan megszerzése volt, bejelentést tett a nyomozó hatóságoknál.

Az esetek száma, illetve a gyanúsítottak köre azonban ennél akár lényegesen nagyobb is lehet, a felügyelet ugyanis jelenleg is tíz-tizenegy olyan pénzügyi vállalkozás működését ellenőrzi, amelyekkel kapcsolatban felmerült, hogy tisztességtelen feltételek mellett adnak kölcsönöket. A vizsgált cégekről, illetve a lehetséges károsultakról a szóvivő egyelőre nem kívánt közelebbit elárulni, azt azonban elmondta: a vállalkozások az úgynevezett refinanszírozott hitelnyújtók közé tartoznak, vagyis az általuk kínált lakáskölcsönökhöz egy nagyobb banktól vettek fel hitelt, a pénzt pedig a nagyobb pénzintézetekhez képest lazább feltételekkel adták tovább.

A módszer a legtöbb esetben igen hasonló volt. A vállalkozások elsősorban hitelközvetítőkön, ügynökökön keresztül találták meg azokat az ügyfeleket, akik a bankoktól nem kaptak hitelt - mondja Barabás Gyula, a Magyar Hitelszövetség elnöke. A jellemzően devizaalapú, szabadfelhasználású jelzálogkölcsönöket elfogadható kamaton adták, a trükk nem is ebben, hanem a szerződési feltételekben volt.

A megállapodásokat úgy kötötték, hogy ha az ügyfél két hónapig nem fizette a törlesztőrészletet, a cég bármikor felmondhatta a szerződést, miközben a hitel fedezetéül szolgáló ingatlanra vételi opciót jegyeztek be. Amennyiben az adós nem fizetett, a lakás az eredetileg megállapított vételi opció értékén, jellemzően a forgalmi érték 45-50 százalékáért a vállalkozás tulajdonába került. Nem ritkán az így, áron alul megszerzett ingatlanok nem nyújtanak fedezetet a teljes tartozásra, így miközben a pórul járt ügyfelet már jól megtermett "őrzővédők" rakják ki otthonából, a cég még mindig több millió forintot követel tőle.

Azt nem lehet tudni, hogy pontosan hány ilyen szerződést köthettek az elmúlt években a lakossági hitelezés felfutásából sajátságos módszerekkel profitáló cégek, a Magyar Hitelszövetség becslése szerint azonban tucatnyi társaság az utóbbi két-három évben három-ötezer ilyen megállapodást üthetett nyélbe.

A módszer tehát nem új, ám amíg a pénzügyi válság és a forint mélyrepülése miatt megugró törlesztőrészletek miatt el nem kezdtek tömegével bedőlni ezek a szerződések, addig nem derült ki, hogy mekkora a baj - tette hozzá Barabás Gyula. (A Magyar Hitelszövetséget, illetve a hasonló civil szervezeteket idén már több száz ilyen üggyel keresték meg a károsultak.) Így látják a pénzügyi felügyeletnél is. Binder István szóvivő szerint tavaly év végén, idén év elején kezdtek el érkezni a panaszok, bejelentések bizonyos pénzügyi vállalkozások működésével kapcsolatban, ezután döntött a PSZÁF a vizsgálatok elindításáról.

Barabás Gyula szerint a feltűnő értékaránytalanság és a jó erkölcsbe ütköző feltételek miatt meg lehet és meg is kell támadni ezeket a szerződéseket, a károsultak azonban akkor sem lesznek könnyebb helyzetben, ha a pénzügyi felügyelet és a nyomozó hatóság vizsgálata is őket igazolja. A pénzügyi vállalkozások ugyanis jellemzően nem tartották meg az ingatlanokat, hanem továbbadták azokat a hasonló tulajdonosi háttérrel alapított ingatlanos cégeknek, amelyek jelentős haszonnal értékesítették a lakásokat, családi házakat. Az ingatlant így a harmadik-negyedik tulajdonosától kell visszakövetelni, aki már lehet, hogy jóhiszeműen, az előzményekről semmit nem tudva vásárolta azt meg.