A saját lábra állás nehézségei
Egy váratlan tragédia azonban még így is nehéz helyzetbe sodorhat egyes családokat. Így történt a kilencszáz lelkes Erken befogadott Tamás Ildikóék esetében is. A külkereskedelmi végzettségű, korábban piackutatással is foglalkozó asszony 2007 végén három óvodáskorú gyermekével és kőműves férjével költözött ide Budapestről, egy átmeneti szállásról. A programtól azt remélték, sikerül újból talpra állniuk. Az asszony két éve azt tervezte: míg a legkisebb gyerekkel gyesen van, marketinges végzettséget szerez, hogy a helyi termelőknek segítsen a termékeikre vevőt keresni. Ebből semmi nem lett.
Ildikó teherbe esett, s az idén februárban ikreket szült: a két pici lány a 25. hétre, alig 750 grammal, Down-szindrómával jött a világra. Virág és Csenge hosszú hónapokig intenzíven volt egy budapesti klinikán, míg végül júniusra úgy megerősödtek, hogy hazavihették őket - még ekkor is alig voltak háromkilósak. Ikerágyat, babakocsit s légzésfigyelőt kellett venni, ami megterhelte a gyesből és a gyerekek után járó pótlékokból gazdálkodó családot.
Ildikó párja kőművesként Erken is kapott munkát egy-egy vállalkozónál, de ezek a megbízások időszakosak voltak. Az ikerlányok betegsége miatt - velük az édesanya a kórházban maradt - az idén tavasszal az apának kellett otthon maradnia a többi gyerekkel, így nem tudott munkát vállalni. A máról holnapra élés miatt el-elmaradoztak a rezsiköltségek befizetésével, így tavaly év végén kikapcsolták a fűtésüket: egyetlen, olajradiátorral fűtött szobában húzták össze magukat tavaszig.
Ezen a nyáron az ikrek egyike, Csenge meghalt. A boncolás szerint vele született szívrendellenesség és tüdőgyulladás okozta a halálát.
Tamás Ildikóék próbálnak úrrá lenni a nehézségeken. A fűtési hátralékot baráti segítséggel igyekeznek törleszteni. Az elmúlt hetekben azonban egyre többször hallották a szeretetszolgálat munkatársaitól és a település vezetőitől, hogy jobb lenne a családnak átmeneti otthonba költözni. De így kiesnének a befogadóprogramból, s nem biztos, hogy együtt maradhatnának.
Ildikó azt mondja, közéleti aktivitása miatt tüskévé vált a polgármester szemében. - A falu lakosságának kétharmada roma. Velük a hivatalokban lekezelően bánnak. Én diplomás vagyok, használom az internetet, tájékozódom, így hozzám fordulnak, ha hivatalos ügyük van: kérvényt írok, papírokat töltök ki nekik - mondja az asszony, aki szerint így került szóba, hogy ha a következő önkormányzati választásokon képviselő- vagy esetleg polgármester-jelöltként indulna, a romák támogatnák.
- Miután ez elterjedt, megfagyott köröttünk a levegő. Mintha a település vezetői azt szeretnék, hogy menjünk el innen - mondja.
Csörgőné Szilágyi Anasztázia, a Máltai Szeretetszolgálat térségi szociális munkása szerint mindez légből kapott állítás. Azt mondja, tőlünk hallott először arról, hogy milyen ambíciói vannak Ildikónak. Szerinte a család nehéz anyagi helyzetének oka az, hogy a családfő nem dolgozik. Varga János, az apa viszont azt állítja: a beteg gyerekek miatt az utóbbi hónapokban rá hárult a nagyobbak ellátása.
- Ezt a helyzetet nem lehet az ikergyerekekkel magyarázni, hiszen már korábban sem tudott az apa megmaradni a neki felajánlott munkahelyeken. Gyermekgondozási segélyből, családi pótlékból nem lehet megélni. A befogadóprogramnak lényege az is, hogy az emberek munkát találjanak, otthon gazdálkodjanak - hangsúlyozza Csörgőné Szilágyi Anasztázia, aki szerint a polgármesteri hivatal már felajánlotta, hogy közmunkásként foglalkoztatja a családfőt.
Az apa szeptember 7-én, hétfőn munkába állt, az önkormányzat közmunkásként foglalkoztatja december végéig. A férfi utak karbantartásában, növények gondozásában, a falu tisztán tartásában veszt rész. Nagyjából havi hatvanezer forintot kap.
Meleghegyi Béla polgármester szerint a faluba befogadott többi családdal nincs probléma, de Ildikóék "kilógnak" a sorból.
- Az apa nem tud megmaradni huzamosabb ideig egy helyen, a munkáltatók panaszkodtak rá, hogy mindig mindent jobban tud másoknál - sommáz a polgármester, aki szerint más befogadottak az ideköltözésük óta folyamatosan dolgoznak, jászárokszállási üzemekben vagy építési vállalkozóknál. Amikor arról kérdezem, értesült-e arról, hogy az édesanya esetleg az ő ellenfeleként indulna, annyit mond: Erk kis falu, itt semmi nem marad titokban.
- Az itt élők felelősséggel el tudják dönteni, ki alkalmas a község vezetésére - mondja.