Viktor segít
Ez nekem nagyon tetszik. Húsz évvel ezelőtt volt a rendszerváltás, ennek jegyében nyakra-főre születnek az elemzések és visszaemlékezések, mi történt a húsz év alatt, hová jutottunk izmosodó demokráciánkban. Hát ide. Háromszáz ember úgy gondolja Magyarország egyik városában, húsz éve nyakig benne az új rendben, hogy ha sérelem éri, akkor Viktorhoz kell fordulnia, mert más elintézési mód nincsen.
Mindenki, aki a demokrácia különféle intézményeiben ül, és intézkedhetne, szélhámos és kiskirály, Viktor viszont a szegények és kiszolgáltatottak gyámolítója, aki nyilván orvosolja is majd a sérelmeiket, következésképpen Meggyes Tamás polgármester úgy lesz negyvennyolc órán belül seggbe rúgva, hogy beleremeg az egész önkormányzati intézményrendszer. Azért tetszik nekem ez, mert sokkal jobban mutatja a mai Magyarországot, mint megannyi tanulmány.
Ezek az emberek realisták, tudják, hogy a való életben az informális csatornákon keresztül formálódnak a dolgok, Viktor majd szól, hogy szóljanak a polgármesternek, és a Szent István gimnázium újra a régi tanárokkal fog virulni. Előfordulhat, persze, hogy Viktor nem intézkedik, mint ahogyan igen helyesen nem is intézkedett, igaz, nem azért, mert a demokráciában nem ez járja, hanem, mert a polgármester egyéb viselt dolgai miatt még politikai viharok és alkuk tárgya a Fideszen belül, amiből az is következik, hogy ettől függ, hogy az esztergomi tanárokat jogosan vagy nem jogosan rúgták ki az iskolából.
Ám mindez nem valószínű, hogy csalódást okoz a tüntetőknek, néha ugyanis elég a tudat, hogy ha rosszul alakulnak a dolgok, akkor van kihez fordulnunk, aki aztán majd átnyúl intézményeken, törvényeken, és érvényt szerez az igazságnak. Annak idején a Kádár-titkárság töltötte be ezt a funkciót, az emberek többsége ugyan soha nem írt levelet a Kádár-titkárságnak, ám mindennap azzal megnyugtató tudattal feküdt, hogy ha akarna, írhatna, és akkor Kádár helyrerakná ezeket a gazembereket, akik a tudta nélkül élősködnek a szegény emberen.
Ez fontos, mert ma egyre gyakrabban hallani ezt a fajta hivatkozást. Mint tudvalevő, izgalmas, színes napokat élünk, egyre-másra derül ki, hogy a demokratikusan, a nép fiaiból megválasztott polgármesterek között egyre több a gyakorló elmebeteg, vagy potenciális hóhér, esetleg a kettő együtt. Legutóbb Edelény első embere fejtette ki több ízben is tudományosan megalapozott nézeteit, miszerint a cigány kismamák - ezt a szót se írta így még le senki -, a terhességük alatt direkt begyógyszerezik magukat, sőt gumikalapáccsal ütik a hasukat, hogy hülye gyerekük szülessék, mert így nagyobb segélyhez jutnak; nos erre mondja a jobboldal kényesebb ízlésű része, hogy nem baj, majd ha eljön az ideje, Viktor személyesen fogja helyretenni az edelényi polgármestert.
Nota bene, szép lassan itt az ideje elgondolkodni azon, hogy a Fidesz mint néppárt honnét a bánatból tudott draftolni ennyi idiótát. Akik az élet minden területén el fogják árasztani az országot, és nagy kérdés, hogy a józan, mértéktartó és bölcs Viktor hogyan fog bírni velük. Ránk nézve ez azért fontos, mert épp elég volt látni idáig is, hogy aki hatalomban van, az szinte törvény- és hivatásszerűen korrupt, erre most még jönnek a hülyék és a szadisták is; s most már nem feltétlenül a kereszténydemokrata frakció karanténjába zárva.
Ami viszont a Fidesz elnökének esztergomi látogatását illeti, a Magyar Köztársaság leendő miniszterelnöke szó szerint azt mondta hívei körében, hogy a szellemi radikalizmus nagyon sok kijelentésével egyetért, a politikaival viszont nem; ami azért roppant fontos, mert a rendszerváltás óta ő az első, aki a politikai és a szellemi tevékenységet élesen megkülönbözteti; és akkor azt gondolom, helyben is volnánk.
A szerző az Élet és Irodalom munkatársa
