Nincs érdemi új információ a járvány megítéléséről a WHO európai szervezetének augusztus 20-án kiadott tájékoztatója óta. Hajnal Ferenc professzor az azóta bekövetkezett megbetegedések ismeretében is helytállónak tartja a jelentés azon megállapítását, hogy az új influenza rendkívül fertőző, de a betegség lefolyása az esetek döntő többségében nem súlyos. Egyelőre nem jellemző a vírusfertőzés utáni tüdőgyulladás sem.

A döntő kérdés az, hogy a betegség a miként hat a normál egészségi állapotú emberekre. Nem kizárható, hogy abban a folyamatban, amelynek során sok-sok emberre terjed át a kór, a lefolyása súlyosbodik, de akár enyhülhet is. A sertésekből kiindult új influenza a szezonális influenza vonásait kezdi magára ölteni - azzal a tehertétellel, hogy az elején, Mexikóban és az Egyesült Államokban igazolta, képes a szokásos vírusfertőzéseknél több halálos áldozatot szedni.

A fertőzöttek egy része ma úgy gyógyul meg, hogy nem is tudja: új influenzában betegedett meg. A WHO szerint az embereket úgy kellene felkészíteni, hogy csak akkor menjenek orvoshoz, ha komolyabb légzőszervi panaszaik vannak: magas láz, nehéz légzés, vérköpés. Bebizonyosodott, hogy azok a gyógyszerek, amelyeket korábban a szezonális influenza ellen sikerrel alkalmaztak, megfelelőek az új influenza ellen is - de megelőzésre hatástalanok.

Most mindenkit a fejlesztés alatt álló védőoltások érdekelnek elsősorban. Hajnal professzor hangsúlyozza, hogy egyelőre valamennyi vakcina kísérletinek tekinthető: senki sem állíthat érdemben pozitívat egyik vegyületről sem. Nemcsak a hatékonyságukról, de még arról sem, hogy egyáltalán biztonságosak-e. Mindettől függetlenül van értelme a védőoltásnak. A professzor úgy véli: érdemes bízni a kutatókban, a járványügyi szervezetekben, mert nagyon sok tapasztalat halmozódott fel a korábbi járványok idejéből.

Az is a tanulságok egyike, hogy csak akkor szabad farkast kiáltani, amikor már valóban a kertek alatt ólálkodik. 2005 decemberében, a madárinfluenza-járvány idején a professzor részt vett egy prágai nemzetközi konferencián, ahol ott voltak a járványügy legkiemelkedőbb képviselői. Akkor a madárinfluenza ismert eseteiben, amikor a vírus madárról emberre terjedt, tízből hat beteg halt meg a kórban. Úgy vélték, a vírus mutálódni fog, emberről emberre is terjed majd, változatlan halálozási rátával.

Nem így lett. Vagyis: Hajnal professzor szerint a biológiában senki sem lehet elég okos, ahhoz hogy precíz előjelzést adjon. Nem helyes a járványt bagatellizálni, de pánikot kelteni sem. Ha az erre felhatalmazott szervezetek úgy döntenek, hogy a lakosság valamekkora részét érdemes állami vagy saját költségen beoltani, akkor erre a háziorvosi szervezet a legalkalmasabb - véli Hajnal, aki az SZTE klinikai központ háziorvosi intézetének igazgatója is. Arra viszont felhívja a figyelmet, hogy még nem alakították ki a lakosság oltásának részleteit. Nem ért egyet azzal, hogy egy orvos egy óra alatt akár ötven beteget is beolthat.

Sem a média, sem nyomtatott brosúra nem helyettesítheti azt, hogy a háziorvos személyesen magyarázza el pácienseinek, milyen veszélyről van szó. A védőoltás előnyeiről és kockázatairól tájékoztatni kell az embereket, a beleegyező nyilatkozatot csak ez után szabad aláíratni velük. Ez a háziorvosokat is megvédi attól, hogy a védőoltás esetleges szövődményei miatt pereket indíthassanak ellenük.