Telepfelszámolás nyomornegyed nélkül
- Ilyen hanyagságok mellett csak kudarc lehet a telepfelszámolási program, erre próbáltam felhívni a miniszterelnök úr figyelmét - mondta Bogdán Sándor, a levél írója, a galamboki cigány kisebbségi önkor-mányzat korábbi elnöke. Hozzátette: - Galambokon nem kellett volna megvárni, hogy széthordják az új házat. Már régen olyan családnak kellett volna felajánlani, amely megbecsülné. A kifosztott, üres épület látványa csak ront a romák helyzetén, hiszen joggal mondhatja most bárki, hogy kár ezeknek segíteni. Zalaszentjakabon pedig meg kellene vizsgálni, mire is költik az állami milliókat.
A két zalai település külön-külön indított integrációs programot. Galambok önkormányzata 2005-ben az elsők közt nyert a szociális tárca romatelepeken élők lakhatási és szociális integrációs modellprogramján. A falu 64,7 millió forinthoz jutott, s három - két-két lakásból álló - családi házat épít-tetett fel. A házakba a ledózerolt galamboki nyomortelep hat roma családját költöztették, 2007-ben. Zalaszentjakabon a Hálózat az Integrációért Alapítvány indított programot az idén roma családok lakhatási körülményeinek javításáért. Pályázaton 101 millió forintot nyertek, hogy 14 zalaszentjakabi és 4 zalamerenyei családon segíthessenek.
- Bár Zalaszentjakabon nincs nyomortelep, sokan laknak düledező, életveszélyes házakban, szegregált környezetben, telepszerű körülmények között. Pályázatunk elbírálásakor szakértői csoport járt a faluban, s fényképekel igazolták: több tucat család szorul segítségre, vagyis alaptalan a vád - mondja Bogdán Iván, az alapítvány munkatársa. - Tizennégy család költözhet be még az idén az alapítvány által megvett és felújított házakba, s addig ott is lakhatnak, amíg teljesítik a támogatási szerződésben vállaltakat, azaz szakmát tanulnak, dolgoznak, iskolába járatják gyermekeiket, fizetik a rezsit.
Megkerestük a galamboki polgármestert is - a faluban az önkormányzat volt a telepfelszámolás koordinátora -, de nem kívánt nyilatkozni. Mihálylovics Béla, a galamboki program mentora ugyanakkor azt mondta: hat roma család kapott lehetőséget az újrakezdésre 2007-ben, s csak egy eset végződött kudarccal. Az egyik új lakásban egy értelmi fogyatékos élt testvéreivel, de a beteg, önmaga ellátására képtelen fiatalembert magára hagyták rokonai. Mire azonban sikerült őt szociális otthonban elhelyezni, tetemes rezsihátralék halmozódott fel, a házból pedig sok minden eltűnt. Mihálylovics szerint a bírálatok közül csak az jogos, hogy a helyi önkormányzatnak már rég ki kellett volna írnia a pályázatot az üres lakásra.
Mihálylovics Béla és Bogdán Iván is úgy véli: a telepfelszá-molások bírálatának hátterében nem szakmai érvek állnak, hanem "elkeseredettség és irigység." Mint mondták, feszültséget szít a két faluban az, hogy nem tudnak minden rászorulón segíteni, csak a kevés kiválasztott juthat új lakáshoz.
Noha a telepfelszámolások szervezői szerint minden szabályos volt a két településen, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium arról tájékoztatta lapunkat: felülvizsgálják a két község integrációs programját.