Professzorok támadják a felsőoktatást

A felsőoktatás értékrendjét eluralta a pénz, a minőség helyett a mennyiség számít - állítja a Professzorok Batthyány Köre. A szervezet erős kritikákat fogalmaz meg az intézményi és a hallgatói vezetőkről is.

A felsőoktatási intézmények számára a hallgatók elsősorban az anyagi támogatás megszerzésének eszközei - egyebek közt ez áll a Professzorok Batthyány Körének (PBK) tegnapi közleményében, amely erősen bírálja a magyar felsőoktatás egészét. - A hallgatói fejkvóta az egyetemeket és a főiskolákat a minőség leszállítására ösztönzi - fogalmaznak a professzorok. Szerintük ezért - a minőségi szempontokra építve - át kell alakítani a finanszírozási rendszert. Arról ugyanakkor, hogy ezt miként képzelik, nem írnak.

A közlemény szövege egybecseng Pálinkás Józsefnek - aki tagja a PBK-nek is - a Műegyetem keddi tanévnyitó ünnepségén elmondott beszédével. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke úgy fogalmazott: a hallgatók sok helyen nem nevelendő, oktatandó társai a tanároknak, hanem a fejkvóta "részvényjegyei".

Hogy a hallgatói létszám alapján járó finanszírozási rendszer nem éppen a minőséget ösztönzi, azt már az Állami Számvevőszék is megállapította 2004-ben. A hallgatói létszám növelését ösztönző finanszírozási rendszer 1996-os bevezetése ugyanakkor tudatos döntés volt: a diplomások arányát tekintve akkor hazánk sereghajtó volt Európában; az ezredfordulóra a középmezőnyhöz zárkóztunk föl. A hallgatók száma a négyszeresére - az 1990. évi 101 ezerről 2002-ig 382 ezerre - nőtt. A finanszírozási metodikába ekkor már próbáltak bevinni minőségi elemeket is. Éppen Pálinkás József akkori oktatási miniszter javaslatára, 2003 óta a minősített oktatók számát is figyelembe veszik, például a támogatások kiszámolásakor.

Tavaly január óta pedig az oktatási tárca hároméves megállapodásokat köt az intézményekkel, amelyekben az egyetemeknek és a főiskoláknak különböző minőségi fejlesztéseket kell vállalniuk. Ezek megvalósulása függvényében pedig változhat a támogatás összege.

A PBK kifogásolja azt is, hogy a felsőoktatási törvény lehetővé teszi a magasabb vezetői beosztás túlfizetését és túl hosszú birtoklását. Ez szerintük az állami intézményekben egy kiváltságos vezetői réteg kialakulásához vezethet, amely számára nagy kísértés, hogy az intézmény érdekei helyett a politikát szolgálja ki. A professzorok a hallgatókat sem kímélik: "a hallgatói önkormányzat tagjai által élvezett kiemelt ösztöndíjak és más kedvezmények anyagilag függővé teszik a hallgatókat az egyetemi vezetéstől".

Miskolczi Norbert, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke viszszautasítja a PBK vádjait. Leszögezte: a hallgatói önkormányzatok (hök) nem függenek anyagilag az egyetemek vezetőitől. - Létezik ugyan egy közéleti ösztöndíj, de annak odaítéléséről a szenátus dönt, márpedig abban jelentős számban ott ülnek a professzorok, a hök csak 25-33 százalékban képviselteti magát - mutatott rá. Miskolczi Norbert abban egyetért a professzorokkal, hogy a hallgatói létszámon alapuló finanszírozás nem kedvez a minőségnek. Szerinte azonban a problémát inkább a professzorok hozzáállása jelenti, akik egyszerre több helyen is oktatnak, és számtalanszor doktoranduszhallgatókat küldenek be maguk helyett megtartani az órákat.

Hiller István oktatási miniszter azt mondja: a mennyiségi változásra szükség volt, de az elmúlt években már a minőséget állították középpontba. Ezért alakították át a finanszírozási rendszert: ma a hallgató teljesítménye és intézményválasztása dönti el, hogy az államilag támogatott helyek jó része mely intézménybe kerül - mutatott rá. Kijelentette: ez helyes és követendő irány, amely mellett továbbra is kiáll.

Pálinkás József, az MTA elnöke a Műegyetem tanévnyitóján
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.