- Milyen tanévre számít?

- Nyugodt, kiszámítható tanévvel számolok. Mindazokat a változtatásokat, amelyeket szükségesnek tartottunk a politikai ciklusban, az első másfél évben megtettük.

- Maradtak még megoldatlan feladatok, például a szegregáció kérdése.

- A társadalmi problémák sajnos tükröződnek az iskolában. Az oktatási rendszer minden társadalmi problémát nem tud egyedül megoldani, viszont az oktatásügy nélkül nincsen megoldás. Esélyegyenlőségi kérdésekben mindaz, amit tettünk, például az Új tudás program idevonatkozó elemei, hatékonyak, de néhány tanév után ezt még nem lehet számon kérni.

- Az állami iskolákkal kapcsolatos terveiről, amelyek ön szerint a megoldáshoz vezetnek az esélyegyenlőtlenség felszámolásában, hónapok óta nem hallani.

- Épp a hétfői országos közoktatási tanévnyitón beszéltem róla. Továbbra is úgy gondolom, hogy az állami iskolákkal kapcsolatos elképzeléseim választ adnak az esélyegyenlőségi problémákra. Magas szakmai színvonalat, átjárhatóságot jelentenének az állami iskolák, és a szegregáció legerősebb formáit tennék lehetetlenné.

- Hogyan, ha a több mint háromezer intézmény közül csak pár száz kerül állami kézbe?

- Nem egy számhoz kell ragaszkodni. Azt mondtam: első körben 100-200 iskolát vonnánk állami fenntartásba, és ezek tapasztalatainak birtokában néhány tanév alatt tovább lehet alakítani a rendszer egészét. Kimondottan előnynek tartom, és nem egy újabb színfoltnak, hogy a rendszeren belül az állami iskolák a sztenderdet, a színvonalat, az átjárhatóságot biztosítják. Biztos vagyok benne, hogy hosszú távon legalább ezer iskola állami kézbe kerül. Ez a folyamat egységesebb rendszerhez vezet. Az eddigi tárgyalások alapján nem igazolódik az az elméleti felvetés, hogy ez a szegények iskolája lenne. Számos olyan önkormányzat van, amely gazdaságilag a felső harmadba tartozik, mégis átadná egyes iskoláit az államnak, miközben meg is tartana iskolákat.

- Mely települések ezek?

- Ezt a felhatalmazásuk nélkül, az egyeztetések alatt még nem szeretném elmondani.

- Reális az esélye tehát annak, hogy a következő tanévtől néhány száz iskola állami fenntartásba kerül?

- A feszes költségvetés miatt milliárdos források nem állnak rendelkezésre ehhez, így valószínűleg száznál kevesebb iskolával indulhat el a rendszer. De szakmailag a rendszer kidolgozott, bevezetése megkezdődhet 2010-ben.

- Az iskolák egyre nehezebb helyzetben vannak, a jövő évi oktatási költségvetés még feszesebb lesz.

- Az oktatás alapfeladatainak ellátását semmi nem veszélyezteti, nem áll le egyetlen oktatási program sem. Ezt nagy eredménynek tartom 6,7 százalékos recesszió mellett. Igaz, a programok finanszírozására 9,5 milliárddal kevesebb költségvetési forrás lesz, de uniós pályázatokból ezeket lehet pótolni. Bérfejlesztést nem lesz, a cél most a pedagógusállások megtartása. A finanszírozási rendszer metódusában nem lesz változás, a csoportlétszám alapú támogatási rendszer megy tovább. A bérek járulékai csökkenek, az alaptámogatás ennyivel kevesebb lesz januártól, mivel a járulék része a normatívának.

- Az önkormányzatoktól jelentős forrásokat vonnak el, ők ezt az iskolákra terhelhetik.

- Az önkormányzatok számára az oktatás kiemelt terület. Egyébiránt, visszakanyarodva a korábbi témához, éppen én vagyok az, aki azt mondja, hogy az államnak legyenek iskolái.

- Akkor mégiscsak a szegények iskoláiról beszélünk.

- Miért? Az állami fenntartású iskolákban a finanszírozás egyértelmű, nyomon követhető. Mivel nem helyi testületi döntés, hanem állami kötelezettség, kiszámítható is.

- Miért nem veszi át akkor az állam az összes iskola fenntartását?

- A rendszerváltás után kialakított berendezkedés alapja az önkormányzatiság. Itt nem államosítási kötelezettségről, hanem egy lehetőségről van szó. A szakma, a társadalmi szervezetek, de még az ellenzék részéről is nagy a fogadó készség.

- Kedvezően fogadta a közvetlen szakma a hároméves szakmunkásképzés visszahozását is. A még Gyurcsány Ferenc által felkért Oktatási Kerekasztal tagjai szerint viszont kellő alapozás nélkül ezek a hátrányos helyzetű fiatalok potenciális munkanélküliek lesznek. Ennyire más az elmélet és a gyakorlat?

- Az elmélet világából jövök, 15 éven keresztül kutattam, publikáltam. Az utóbbi tíz évem pedig a gyakorlatról szól. A döntések, amelyeket hozok, ezt a kettőt ötvözik. A kerekasztal tagjai által írt Zöld könyv egy részét fenntartások nélkül valósítottuk meg az Új tudás programban. De én egy gyakorlatorientált szakképzés híve vagyok, amely a munkaerőpiaci igényekhez közelebb visz. Nincs elég jól képzett szakmunkás Magyarországon. A most kialakított rendszert a munkaerőpiac szakembereivel együtt hoztuk létre. A hároméves szakképzés pedig nem újdonság, 1997-ig így működtek a szakmunkásképzők, és nagyon jó szakembereink voltak.

- Korábban más volt a "gyerekanyag", nem volt ekkora probléma az írni-olvasni-számolni tudás hiánya.

- Nem vitatom, hogy vannak ilyen vélemények. De a munkaerőpiac érdeke, hogy legyen minél több jól képzett szakmunkás, és az elmúlt évek szakképzési rendszere ehhez nem adott megfelelő képzést.

- Ez a jogszabály az MSZP oktatási munkacsoportjától indult. Az utóbbi időben öntől nem nagyon érkeztek javaslatok, annál inkább elődjétől, Magyar Bálinttól.

- Én pedig azt mondom: az eredmény a lényeg, sosem a látszat. Megvannak azok a jegyzeteim, amelyekben a négy évre szóló terveimet 2006-ban összefoglaltam. A ciklus első felében törvénykezési dömping volt, majd elkezdődött az Új tudás program megvalósítása. Tőlem ne várja senki, hogy tanévenként változtatások tömkelegével álljak elő, aminek aztán a 95 százaléka nem valósul meg, de a sajtóban 33 cikket lehet írni belőle. Nincs értelme olyan programokkal előállni, amelyekről lehet tudni, hogy nincs társadalmi támogatottságuk vagy finanszírozási forrásuk. Nem vagyok reklámpolitikus.

- Az elmúlt években azért előkerültek új feladatok. A bolognai rendszer például mérföldkőhöz érkezett, de az ennek keretében most induló mesterképzés nem vizsgázott sikeresen.

- Két évvel ezelőtt arról szóltak a viták, hogy nem indul el időben a mesterképzés, az alapképzésben végzettek pedig nem tudnak majd elhelyezkedni. Ehhez képest a mesterképzések ugyan elég nehezen, sok problémával, de elindultak, és azért nem jelentkeztek rájuk elegen, mert az alapdiplomások jól el tudtak helyezkedni.

- Vagy inkább azért, mert nem szerezték meg időben a diplomájukat.

- Ez nem a bolognai rendszer hibája.

- A mesterképzés mégsem tud minőségi képzést nyújtani, ha nem lehet igazán válogatni a jelentkezők között.

- Ez nem igaz, nem mindenkit vettek föl. Jelenleg egy kezdő, első éves tapasztalatunk van, még nem lehet mérleget vonni. Jó néhány részletet magam is kritizálok, de a bolognai rendszer egésze mellett kitartok.

- A közvélemény-kutatási adatok alapján nagy eséllyel ez lesz az utolsó tanéve miniszterként. Úgy érzi, mindent megvalósított, amit kellett?

- Hogy mi lesz 2010 tavaszán, az majd két vasárnapon eldől. Mindenesetre az elmúlt évtized legnagyobb iskolafelújítási programja fejeződött be, ebben a tanévben már 200 korszerűsített, felújított iskolát adunk át. Egyébként, dehogynem maradtak feladatok. A rendszer állandó rángatása azonban nem emeli az színvonalat. Amit egy négyéves ciklusban meg lehetett tenni, azt megtettem. Ez büszkén vállalható időszak.