Nem egészen két hete Miskolcon, pénteken pedig Százhalombattán volt tűz egy panelépületben. A lángok mindkét alkalommal továbbterjedtek a felső emeletre. Százhalombattán szerencsére nem volt halálos áldozat, ám három embert füstmérgezéssel kórházba szállítottak, a négyszintes ház negyven lakóját pedig ki kellett telepíteni.

Az elsődleges szakvélemények szerint a két ember halálát okozó miskolci tűzesetnél az épület kialakításának is szerepe lehetett. A füst és a tűz ugyanis a függőleges gépészeti aknán a szintek között könnyen terjedhetett felfelé. Szóba került ugyanakkor: a homlokzat utólagos hőszigetelésénél használt éghető anyagok ugyancsak szerepet játszottak abban, hogy a felső lakások kigyulladtak. A vizsgálat még folyik.

- A tűz az ablakokon át akkor is feljuthat a felsőbb szintekre, ha az épület fala éghetetlen beton, ám sokkal veszélyesebb lehet, amikor valamilyen éghető anyag elősegíti a homlokzati tűzterjedést - állítja Lestyán Mária építészmérnök. A konkrét eseteket a körülmények ismeretének hiánya miatt nem kívánja minősíteni, azt azonban hangsúlyozta: a panelházak felújítása, különösen az utólagos homlokzatszigetelés megkezdése előtt a lakóknak tisztában kell lenniük az alkalmazott technológiák sajátosságaival.

Szakemberként Lestyán a nem éghető anyagok beépítését szerencsésebbnek tartja, ám a piac árérzékeny, és csak kevesen hajlandók a biztonságosabb megoldást jelentő, de jóval drágább szigetelőanyagokat, például a kőzetgyapotot megfizetni. Ezért terjedt el inkább a hungarocellként közismert polisztirolhab, amely négyszáz fok körüli hőmérsékleten nyílt láng hatására meggyullad, de ha az égés megszűnik, el is alszik.

Ha betartják a technológiai előírásokat, és csak minősített rendszereket építenek be, a műanyag hőszigetelők alkalmazása a szakértő szerint legfeljebb minimális kockázatot jelentene. A hungarocellre kerülő vakolat ugyanis ebben az esetben legalább 45 percig képes biztosítani, hogy a szigetelés nem kap lángra, s ezt a hatályos szabályozás meg is követeli. De a magyar kivitelezők hajlamosak arra - fogalmaz Lestyán Mária -, hogy az olcsóbb termékeket szerezzék be. Elég, ha a szigetelőlapokat rögzítő ragasztó, a hungarocell, a vakolat tapadását elősegítő üvegháló vagy a vakolóanyag közül valamelyik nem illeszkedik a rendszerbe, mert akkor már kiszámíthatatlan, hogy az esetlegesen összeválogatott anyagok tűz esetén miként viselkednek.

A takarékosságra való törekvés tehát a szakértő szerint kockázatos, mert a nem kellően megbízható - például silány ragasztóval rögzített - szigetelés hő hatására elválik a faltól vagy gyengébb minőségű üvegháló esetén a vakolat a hungarocelltől. Ekkor pedig - a kiolvadó műanyag miatt - egyre táguló függőleges üreg alakulhat ki, amely kürtőként vezeti a tüzet a felsőbb szintek felé.

Lestyán Mária elfogadja, hogy az esetleg dupla költséggel járó kőzetgyapotot a panelházak lakói nem tudják megfizetni, de a ráfordítások minimális, öt-tíz százalékos növelésével a biztonság jelentősen fokozható. Ha az ablakok fölött néhány tízcentis sávban éghetetlen szigetelőanyag beépítésével tűzgátakat alakítanának ki, máris jelentősen csökkenne a tűz terjedésének a veszélye - állítja.

A panel egyébként tűzvédelmi szempontból szerencsés építészeti megoldás - teszi hozzá a szakértő. A vasbeton falak ugyanis hosszú ideig megakadályozzák a lángok épületen belüli terjedését, és mire a szerkezet esetleg károsodna, illetve a szomszédos lakások kigyulladnának, a tűzoltók is megérkezhetnek. Ám gyakran a lakók maguk rontják le ezt a viszonylagos biztonságot. Azzal például, hogy beépítik a lodzsát, és ekkor már nincs meg az egymás feletti homlokzati nyílászárók között megkövetelt minimálisan 1,3 méternyi távolság, így szinte semmi nem áll egy esetleges tűz útjában.

A szakértő szerint ügyelni kellene arra is, hogy ne használjanak égéskor sűrű, mérgező füstöt kibocsátó anyagokat - a legtöbbször a lakók füstmérgezést szenvednek -, például linóleumot. Egy lakásfelújításnál - az éghető burkolatok cseréje mellett - érdemes lenne az elszívórendszerbe tűzgátlókat beszerelni, mert a huzatos légaknákon gyorsan terjed a tűz és a füst. Ma enélkül soklakásos ház nem épülhet. Ugyanígy bajt okozhat az akár tíz emeleten végighúzódó, a vízvezetékek és csatorna számára kialakított gépészeti akna, ha nem alakítottak ki szintenként tűzgátakat. Ezt nem túl nagy költséggel lehetne pótolni.

Lestyán Mária szerint kockázatos, ha valaki műanyag bejárati ajtót szereltet fel, hiszen az tűz esetén azonnal deformálódik, így a lángok és a füst a folyosó felé terjedhetnek, s mérgező gázok kerülnek a levegőbe. A helyzet még rosszabb, amikor a lakás előtt vasráccsal lezárt folyosórész van, amit sokan raktárnak használnak, és éghető anyagokkal zsúfolnak teli.

A nyugat-európai államokban nem számít kivételesnek, hogy a tűzvédelmi előírások változása esetén előírják a soklakásos épületek korszerűsítését - állítja Lestyán Mária. Ám azok ott többnyire bérházak, így azok tulajdonosait kötelezhetik az átalakításra, és aki nem tartja be az előírásokat, azt keményen szankcionálják. Nálunk viszont szinte az összes panelt eladták, s miután egy-egy épületben akár két-háromszáz lakás is lehet, a gyakran heterogén tulajdonosi közösséggel szemben képtelenség hatósági eszközökkel fellépni. (Tűzoltósági források is megerősítették: legfeljebb kirívó esetekben intézkednek.) Így szinte csak a lakókon múlik - fogalmaz a szakértő -, hogy mit kezdenek a tulajdonukkal. Ha hagyják pusztulni, az épületek elöregednek, beáznak, az elektromos és a gépészeti rendszerek tönkremennek, s egyre nagyobb lesz a tűz kockázata is.