Sztrádakárok bóbiskoló sofőrök nyomában

2009-08-31

Évente több száz olyan kisebb-nagyobb baleset történik az autópályákon, amikor a sztráda műtárgyai is megrongálódnak: táblákat döntenek ki, szalagkorlátot tarolnak le, árkokat dúlnak szét a járművek. Az autópálya-kezelő gyakorta hiába küzd azért, hogy a vétkes sofőrtől, illetve biztosítójától behajtsa a helyreállítás költségeit.

Súlyos baleset történt néhány hete az M7-es autópályán: egy román és egy horvát kamion - vélhetően az egyik sofőr figyelmetlensége miatt - összeütközött a Somogy megyei Sávoly közelében. A balesetben egy ember sérült meg könnyebben, ám jelentős anyagi kár keletkezett - s nem csak a két teherautóban. Az egymásnak csapódott kamionok ugyanis - az alig egy éve átadott sztrádaszakaszon - több mint száz méter hosszan letarolták a szalagkorlátot, a jelzőoszlopokat, a leállósáv melletti földrézsűt, megrongálták a vízelvezető árkot, ráadásul mivel az egyik teherkocsi kigyulladt, jókora szakaszon megolvadt az aszfaltburkolat is.

Mindezek után a vízelvezető árok megrongálódása miatt még alá is mosta az eső a pálya egy részét, ami ezért megsülylyedt. Azt, hogy pontosan mekkora kár keletkezett, még nem tudni - az Állami Autópálya-kezelő Zrt. csak a napokban kapja meg az útépítő cégek árajánlatait -, de a szakemberek többmilliósra becsülik a javítások költségeit.

A sávolyi karambol kapcsán megkerestük az Állami Autópálya-kezelő Zrt.-t, hogy megtudjuk: ki fizeti az ilyen és ehhez hasonló balesetek után a közvagyonban keletkezett károk helyreállításának költségeit?

Winkler-Virág András, az autópálya-kezelő kommunikációs igazgatója elmondta: ezekben az esetekben mindig a balesetért felelős sofőr biztosítójával téríttetik meg a sztrádában, illetve a műtárgyakban keletkezett károkat. Gondot okoz viszont - tette hozzá a szóvivő -, hogy miközben az autópálya-kezelőnek minél előbb ki kell javíta-nia a hibákat, kártérítési igényüket sokszor csak nehezen, hosszas tárgyalások, netán pereskedés után tudják érvényesíteni. A sávolyi baleset kapcsán például - úgy tudjuk - az lassítja az ügyintézést, hogy a karambolt okozó horvát sofőr biztosítótársaságának nincs hazai képviselete, így közvetítő segítségével lehet csak elkezdeni a tárgyalásokat a milliókra rúgó kártérítésről.

Winkler-Virág András megemlítette: mindezek mellett akad példa arra is, hogy egyszerűen remény sincs a kártérítésre. Nem ritka ugyanis, hogy a sztrádán figyelmetlenül hajtó vagy elbóbiskoló autósok, kamionsofőrök a szalagkorlátnak, jelzőoszlopnak, táblának ütköznek, de végül megússzák komolyabb baj nélkül, tovább tudnak hajtani, ezért gyorsan hátrahagyják a helyszínt, s a megrongált útelemeket. Ilyen esetekben pedig a társaságnak saját költségvetéséből kell állnia a javítással járó kiadásokat.

Az Állami Autópálya-kezelő Zrt.-nek nincs országos öszszesítése arról, hogy évente mekkora károk keletkeznek a sztrádákon, s milyen arányban tudják behajtani a javítási költségeket. Ám jelzésértékű az M7-es statisztikája. Csak a balatoni sztrádán egy év alatt 388 olyan - többségében személyi sérülés nélküli - esetet regisztráltak, amikor kisebb-nagyobb mértékben megrongálódtak a sztráda egyes elemei. Előfordult, hogy csak százezer forintos kár keletkezett, de több millió forintos kiadások is akadtak: az M7-esen összességében tízmilliós nagyságrendű összeget költöttek javításra. Az autópálya-kezelő 272 alkalommal kért kártérítést, s az esetek majd nyolcvan százalékában előbb-utóbb hozzá is jutott a helyreállítás költségeihez. Ugyanakkor a fennmaradó 116 "rongálás" esetében - vagyis az esetek harmadában - nem tudták kideríteni, hogy ki okozta a károkat - ezért az autópálya-kezelőnek saját keretéből kellett fizetnie a helyreállítást.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.