- A rendőrségre ugyanazok a szabályok kell, hogy vonatkozzanak, mint mindenki másra a nyugdíjas foglalkoztatás tekintetében. Az elmúlt évben sok jogszabályváltozás történt, egyebek mellett világossá tették a szabályok azt, hogy valaki vagy nyugdíjat kap, vagy munkaviszonyban dolgozik. A nyugdíj melletti jövedelemszerzés a minimálbérig terjedhet. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni a rendőrségen is - mondta Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter nemrég a Nap-Keltében. Ugyanakkor úgy vélte: van értelme annak, hogy hosszú gyakorlatot, nagy tapasztalatot szerzett rendőrök, adott esetben egy-egy feladaton akár tanácsadóként dolgozzanak. "Ez tömeges bizonyosan nem lehet" - tette hozzá.

Úgy tudjuk, a rendőrség állományában jelenleg 540 olyan személy van, aki nyugdíjt és fizetést is felvesz. (A rendőrség állománya több mint 43 ezer.) Az ORFK-tól kapott tájékoztatás szerint a nyugdíj mellett foglalkoztatottak több mint egyharmadát fizikai munkakörben alkalmazzák (például: gondnoknak, raktárosként, kazánfűtőként, szakmunkásnak és takarítónak). Ők korábban is ezt a munkát végezték, kisebb részben hivatásos állományúként, nagyobb részben közalkalmazottként. Javadalmazásuk a rájuk irányadó közalkalmazotti jogviszony, a képzettség és a besorolás alapján, átlagosan száz-százötvenezer forint.

A másik, nagyobb csoport alkalmazása az úgynevezett "civilesített" munkakörökhöz kapcsolódik (ilyen a gazdasági, humán, kiképzési, jogi, tájékoztatási terület), ahol szükséges a rendőri szakismeret, de a civil státusokra csak közalkalmazotti, illetve köztisztviselői munkakörbe lehet kinevezni munkaerőt, ezért itt elkerülhetetlen volt a területen dolgozók visszafoglalkoztatása. Ők átlagosan 150-200 ezer forintot keresnek - a nyugdíjukon felül.

A legkisebb csoportba 25-30-an tartoznak. Jellemzően vezetői beosztásban dolgoznak, az előzőekben említett funkcionális területeken, s átlagosan 200-400 ezer forintos fizetést kapnak, szintén a korábban megállapított, magas nyugdíjuk mellett. Az említett összegek bruttó illetmények.

Kérdésünkre az ORFK közölte: az elmúlt időszakban többször felülvizsgálták a foglalkoztatott nyugdíjasok számát, az általuk ellátott beosztásokat, így a racionalizálásnak köszönhetően folyamatosan csökken a különféle rendőri szerveknél nyugállomány mellett foglalkoztatott munkavállalók száma. Természetesen az Országgyűlés által elfogadott, a nyugdíj melletti munkavégzésre vonatkozó törvényi előírások életbe lépése után (ez 2010. január elseje) a rendőrség is számol azzal, hogy a jelenleg nyugellátást igénybe vevő munkavállalóinak számában nagyságrendi csökkenés áll majd be - közölték a szóvivői irodán.

Az ORFK azt azonban hangsúlyozta, hogy az érintetteket csak az állománytáblában rendszeresített helyen, nem pedig azonfelül foglalkoztatják, és csak a rendőrség "működése szempontjából fontos esetekben alkalmazunk ilyen személyeket". Lapunk kérdésére hozzátették: az illetményeket a munkajogi szabályok szerint állapítják meg, "jogtalan, különböző külön megállapodások alapján kifizetésekre nem kerül, került sor".

Éves szinten egyébként 1000-1500 fő kerül különböző okok miatt nyugállományba a rendőrségtől, ez döntően egészségi alkalmatlanság címén történik. A visszafoglalkoztatásnak csak a szakértelem szempontjából van köze a korábbi beosztáshoz, illetve munkavégzéshez. Az egészségi alkalmatlanságból következik, hogy a visszafoglalkoztatottak az elmenőknek csak apró töredékét teszik ki. A kinevezések határozott vagy határozatlan idejűek, ez a feladat jellegétől, a végrehajtás kiszámítható időpontjától, illetve attól függ, hogy a nyugdíjas kolléga munkájára, szaktudására mennyi időn keresztül számít az állományilletékes parancsnok.