Megszavazta a Fővárosi Közgyűlés a "szakadár négyeknek" nevezett SZDSZ-es és MDF-es városatyák azon javaslatát, hogy a közműcégek és budapesti intézmények vezetőinek személyi kérdéseiről ne a gazdasági bizottság, hanem a közgyűlés döntsön. A 2006 előtti gyakorlathoz való visszatérést Bőhm András, Lakos Imre (SZDSZ), valamint Hock Zoltán és Katona Kálmán (MDF) indítványozta, majd Demszky Gábor főpolgármester is a javaslat mellé állt, amit végül a koalíciós pártok is támogattak. Utóbbiak azon kompromisszumért cserébe, hogy a kiemelt fejlesztések bizottságát egyelőre nem szüntetik meg, és nem csorbítják a főpolgármester és helyettesei ülésvezetési jogait.

A gazdasági "szuperbizottság" létrehozásának 2006-os ötletét Demszky főtanácsadójához, Mesterházy Ernőhöz kötik, a testületben a koalíciós pártoknak kényelmes, míg a közgyűlésben csupán egyfős, törékeny többségük van. A szakadár négyek javaslatának elfogadása ezért kavarja meg a fővárosi erőviszonyokat, és gyengíti a közműcégeket felügyelő Hagyó Miklós főpolgármester-helyettest.

- Nem egy új politikai erőcsoport szárnypróbálgatásáról van szó, javaslatunkat sokan próbálták félremagyarázni, pedig ettől Bőhm vagy Lakos nem lett konzervatív, Katona pedig nem lett liberális - mondta a vitában Hock Zoltán, gesztusértékűnek minősítve, hogy a főpolgármester javaslatuk mellé állt.

Demszky Gábor kijelentette: tiszta helyzetet akarnak teremteni a BKV-nál, hogy a csőd szélén lévő vállalat megkaphassa az államtól várt 30 milliárd forintos mentőövet. (Bajnai Gordon miniszterelnök ezt megelőzően nyilatkozta, hogy addig nem adnak garanciát a BKV-nak, amíg nem teremtik meg a cégnél "a felelős gazdálkodás feltételeit".)

A főpolgármester rendkívüli ülésre hívja össze még szeptemberben a Fővárosi Közgyűlést, hogy a közlekedési vállalatról tárgyaljanak, Demszky ezen javasolni fogja, hogy az állami cégekre vonatkozó üvegzsebtörvény előírásait az önkormányzat cégeire is alkalmazzák. A közműcégek menedzsmentjeinek tagjai ezentúl nem kaphatják meg távozásukkor a közpénzből vett szolgálati autójukat, és csak indokolt esetben kötnek majd határozott időre szóló munkaviszonyt.

Somlyódy Csaba, a gazdasági és a kiemelt fejlesztések bizottsága szocialista elnöke szerint a javaslat mögött politikai érdekek húzódnak, "be kellene fejezni a mókusvakítást". Csúsztatásnak nevezte, hogy a bizottság a személyi kérdéseket lemutyizta volna, hiszen azokról a városvezetésnek mindvégig tudomása volt. A hatáskör-visszaadást azonban ő is megszavazta.

A legfőbb ügyészhez fordul a fővárosi Fidesz a BKV tanácsadási és foglalkoztatási szerződései ügyében - jelentette be a közgyűlés szünetében György István (Fidesz). A Fidesz szerint azokat a tanulmányokat, amelyeket 9-9 millió forintért rendelt meg 2008-ban a BKV a libegő, a sikló és a fogaskerekű, illetve a kisföldalatti népszerűsítésére, "bármelyik, az utcáról behívott ember el tudja készíteni alig egy óra alatt". Ugyancsak kifogásolják, hogy a vállalat 52 millióért szerződött válságtanácsadásra, valamint több mint 30 millió forintot fizetett egy cégnek azért, hogy a kormánynál lobbizzon a BKV érdekében. Aggályaik vannak azzal kapcsolatban is, hogy Hagyó Miklós szóvivője élettársának a cége 2007-ben a BKV-tól összesen 30 millió forintért kapott megbízásokat - erről a Magyar Nemzet számolt be -, többek közt a gyermeknapi "mosolyellenőri" akció megszervezésére.

- Sem én, sem az MSZP nem zárkózott el sosem semmilyen vizsgálattól - így reagált Hagyó, aki betegszabadsága ellenére két mankóra támaszkodva részt vett az ülésen. Úgy fogalmazott, hogy a botrányos végkielégítési ügyek az állami, önkormányzati cégeknél "rendszerhibának" tekinthetők, amelyek a BKV-nál csúcsosodtak ki. Hangsúlyozta, hogy a nagy összegű végkielégítésekről nem tudott, és amint azokról tudomást szerzett, vizsgálatot rendelt el, "várjuk meg ennek eredményét", jegyezte meg.