A nyelv, ami összeköt
A tábor egyik alapítójától, Wacha Imre nyelvésztől azt kérdezem: milyen nyelvet használnak manapság a fiatalok, akik az sms-kommunikációt naponta gyakorolják, ezáltal fogalmazásmódjuk vélhetően lényegre törő, szókészletük szegényes. A professzor válasza: az új diákkifejezések változatosak, a többségük rendkívül szellemes.
A tábor két vezetője, a győri Szívósné Vásárhelyi Zsuzsanna és az egri Batári Antal szerint az idegen nyelvek tanulása nem szoríthatja háttérbe az anyanyelv ismeretét. Aki nem tud helyesen magyarul, nem érti annak a logikáját, nem látja a szerkezetét, s más nyelveket nehezebben tanul.
- A magyar nyelv használata mellett fontos, hogy a kisebbségben élő magyarok annak az országnak a nyelvét is pontosan beszéljék, amelyben most élnek - osztja meg tapasztalatait a Szabadkán tanító Pintér Molnár Edit. - A Magyar Nemzeti Tanács ezért a szerb nyelv értékeinek megszerettetése érdekében programot is indít az ott lakó magyaroknak. Nem nyelvi ellenszenv miatt sajátítják el nehezen a szerbet a magyarok, hanem mert roszszak, porosak a tankönyvek, nyelvezetük elavult. A Vajdaságban tanuló Vizin Renáta ehhez hozzáteszi: a szerb nyelv nehéz lecke egy magyarnak.
- A magyar nyelv használatával szembeni ellenérzéssel én nem találkoztam a Vajdaságban, a környezetemben élők körében - mondja a középiskolás lány.
Hasonlóak a tapasztalatai a Beregszászon tanuló, teológusnak készülő Kovács Dorottyának. Szinte teljesen magyar környezetben él, s tapasztalata szerint inkább az odaköltöző ukránok tanulnak meg magyarul, mint a magyarok ukránul. Kovács Dorottya megjegyzi: a magyar soha nem lesz világnyelv, éppen választékossága, összetettsége miatt, ám hihetetlenül alkalmas arra, hogy az ember az érzéseit, gondolatait pontosan kifejezze. Márpedig ez minden párbeszéd, minden emberi kapcsolat feltétele.