- Az EP-választási kudarc utáni beszélgetésekből indult a kezdeményezés - ezenkívül nem sokat tudni az SZPE-ről. Beavatna a részletekbe? Honnan jött például az első telefon?

- Nehéz erre válaszolni. Az alapítók többségével korábban is napi kapcsolatban álltunk, többükhöz baráti szálak fűznek. Sokan, sokféleképp elemeztük az EP-választás után a párt helyzetét, kisebb-nagyobb csoportokban is, végül összeadódtak a gondolatok. Az alapító elnökségi tagok közül közvetlen kapcsolatban voltam korábban is például Kuncze Gáborral, Magyar Bálinttal, Hankó-Faragó Miklóssal vagy Világosi Gáborral, akikkel sokat beszélgettünk. De például vidéki polgármesterek is hívtak, hogy most mit csináljunk. Tehát nem lehet egy konkrét kezdési időpontot mondani.

- Retkes Attila elnökké választására már megérett az egyesület vagy "pártcsíra" gondolata?

- Lökést adott az egyesület létrehozásának, de nem ez volt a kiváltó oka.

- Az alapítóik közül többen aláírták a Retkes-féle irányvonal ellen tiltakozó internetes "petíciót".

- E nyilatkozat azért születhetett, mert sokan érezhették a küldöttgyűlés hangulatából, hogy nem feltétlenül jó irányba mennek a dolgok.

- Miért nem pártot alapítottak? Egyes sajtóorgánumok szerint csak azért, nehogy szétrobbanjon az SZDSZ-frakció.

- Nincs ilyen összefüggés, mint ahogy nincs olyan kizáró ok, ami miatt ne maradhatnánk a frakció tagjai. Ez sokak számára érzelmi kérdés, sokan érzik úgy, hogy nagyon sokat dolgoztak az SZDSZ-ért, és nem mindenki tart ott, hogy kilépne. Őket sem akartuk kizárni azzal, hogy rögtön párttá alakuljunk. Ki akarjuk próbálni, hogy egy más típusú politizálási formának, tartalomnak milyen a fogadtatása.

- És mitől más?

- Attól például, hogy úgy gondoljuk, a régi politikai tagoltság, a háromosztatú politikai tér értelmét vesztette. Attól, hogy mi nem szekértáborokban gondolkodunk, hanem konkrét ügyekre, a mindennapi élet problémáira koncentrálunk, és azokra komplex, nem pedig szakterületekre széttagolt válaszokat szeretnénk adni. A jelenlegi felosztásban a politikusok ritkán keresnek olyan ügyeket, amelyekben egyetértenének, abból indulnak ki, hogy muszáj egymással keresniük a konfliktusokat, különben hogyan különböztetik meg őket a választók. Ezen szeretnénk túllépni.

- Magyar Bálint nem akart aktívabb szerepet vállalni?

- Nem.

- Pedig a hírek szerint ő volt az egyik ötletgazda és fő szervező, önt pedig jó ideje Magyar Bálint magyar hangjának nevezik az SZDSZ-ben.

- Ez a kérdés így jellemző az országban ma uralkodó szemléletre: ha jön egy nő, akkor biztos csak valakinek a magyar hangja...

- Nem feltételeznénk liberális párttársairól, hogy hímsovinizmusból neveznék önt így.

- Márpedig ez arra utal, ugyanis két férfi esetében ilyen nem fordulna elő. Különben pedig aki ismer, nehezen tudná elképzelni, hogy én azért képviselnék valamit, mert mások mondják.

- Magyarnál maradva: a Népszabadságban annak idején felrajzolt olajfa-koalíció előkészítése az egyesület létrehozásának a célja?

- Nem, ez nem olajfa-koalíció. Magyar Bálint hivatkozott cikke a középpártok együttműködéséről szólt, amire az MDF-től határozott nem volt a válasz.

- Most nem keresték meg őket?

- Pártokat nem kerestünk meg.

- De mondjuk Debreczeni Józsefet igen.

- Igen, de nem azért, mert emblematikus figurákat keresünk, hanem olyan embereket, akik hozzánk hasonlóan gondolkodnak. Másfajta politikai kultúráról beszélünk, ebben szociáldemokraták is elférnek. A szocialistákkal a koalíció miatt nyilván több kapcsolatunk van, és én úgy tapasztaltam, közülük is sokan egyetértenek a céljainkkal. A nyitottság bennünk ugyanúgy megvan a mérsékelt konzervatívok, mint a szociáldemokraták és a liberálisok felé. Úgy látjuk, a ma uralkodó, konfliktuskereső látszatpolitizálásból nagyon sokaknak elegük van. Ezt jelzi, hogy megalakulásunk óta sok olyan ember jelezte csatlakozási szándékát, akinek eddig köze nem volt a pártpolitikához. És különben sem ikonokat akarunk a falra akasztgatni, éppen erről szól a polgári értékrend; aki hasonlóan gondolkodik, megtalál bennünket magától is. Nem agitálunk, nem kényszerítünk senkit, nem kunyerálunk.

- Elnézést az átkötésért, de ha már szóba hozta a kunyerálást: honnan lesz pénzük?

- Ahonnan a többi egyesületnek.

- De nem egyszerű egyesületről beszélünk. Ahhoz, hogy egy párt országos listát állíthasson, milliárdokra van szükség.

- Van egy pártfinanszírozási törvény, amit - feltéve hogy párttá alakulunk - kötelező betartani. Kizárólag legális támogatásokat fogadunk el.

- Nincs kéznél egy pénzeszsák?

- Nagyobb támogató esetében mindig megvan a veszélye, hogy ő mondja meg a politikusoknak, mit képviseljenek.

- Miért, ez az SZDSZ-ben így van?

- Azt nem tudom. Jó ideje nem vagyok tagja a pártvezetőségnek. Amikor az voltam, nem így volt. Visszatérve a kérdésre: az Obama-kampányban is bebizonyosodott, hogy a választóktól kapott kisebb támogatások átlátható rendszere is segíthet. Nem lenne baj, ha nálunk is meghonosodna.

- Az nem merült fel önben-önökben, hogy az SZDSZ-t próbálják esetleg megmenteni? Olyan elnökjelöltre szavazni például, aki az önök által kívánatosnak tartott értékrendet jeleníti meg?

- Nem volt ilyen elnökjelölt.

- És állítani ilyen jelöltet?

- Sokszor próbálkoztunk azzal, hogy az SZDSZ-ben képviseljük a polgári értékrendet. A 2007-es tisztújításra egy több mint kétszáz oldalas programot írtunk Magyar Bálinttal, konkrét elképzelésekkel, amelyek nagyon hasonlítanak ahhoz, amit most az egyesülettel el szeretnénk érni. Felkínáltunk tehát az SZDSZ-nek egy programot, és Kuncze Gábor is szerette volna, ha a párt erőteljesebben tudta volna ezt az értékrendet képviselni.

- De nem hagyták?

- Az SZDSZ-ben annak idején az elnök nem feltétlenül azt csinálta, amit jónak látott. Azt kellett képviselnie, amit a párt döntéshozó testületei meghatároztak. Az csak most lett divat, hogy a pártelnök meg akarja mondani a frakciónak, hogy mit csináljon. Annak idején már másnap tíz cikk jelent volna meg az ügyvivőktől, hogyan képzeli a pártelnök, a saját véleményét képviseli. Tény, hogy Kuncze elnöksége alatt sem mindig sikerült többséget szerezni a polgári értékrend képviselőinek, de ez a fajta gondolkodás a párt egy részét mindig is jellemezte, épp ezek a politikusok csatlakoztak most hozzánk.

- Retkes Attila elnökválasztása után többen azt mondták, köztük Fodor Gábor volt pártelnök is, hogy "szervezett kiléptetések zajlanak". Fel akarják szívni a "Retkes-ellenes platformot"?

- Szervezett kiléptetésekről nem tudok, ezt Fodor Gábortól kell megkérdezni. Természetesen senkit sem fogunk elzavarni csak azért, mert az SZDSZ-ből jött.

- Nem tartja ellentmondásosnak, hogy miközben a pártokat demagógiával vádolják, látszatpolitizálással, azzal, hogy nem képviselik választóik érdekeit, aközben ott ülnek az SZDSZ frakciójában?

- Azt nem mondtuk, hogy ne képviselnék választóik érdekeit.

- De következik a látszatpolitizálásból.

- Nem következik, mert sajnos a választók jelentős része fogékony a látványpolitizálásra.

- Említette, az EP-választás után érett meg a gondolat, a választási kudarc után.

- Igen, ez is benne volt, de nem csak az SZDSZ vallott kudarcot, hiszen nagyon sokan otthon maradtak, mert egyik pártra sem akartak szavazni.

- Tehát a liberális szavazók is otthon maradtak?

- Így van.

- Mert elegük lett a látszatpolitizálásból.

- Nem mondom, hogy az SZDSZ-nek ne lettek volna látványra épülő akciói, de a demagógia kevésbé volt jelen.

- A párttá alakulást hogyan kell elképzelni? Országjárásba kezdenek?

- Nincs mindenre előre meghatározható politikai stratégia, sőt tapasztalataink szerint a politikában az igazi történések soha nem vonalzóval méricskélt tervek mentén történnek. Egyébként egyesületünk alapítói különböző térségekből, városokból érkeztek, ezért sok helyre tudunk eljutni. Ma már ráadásul a kapcsolattartás új módjai jöttek létre, a társas kapcsolathálózatok más módon szerveződnek.

- Lesz tehát egy SZPE rajongói csoport a Facebookon?

- Nem ez a cél, mi nem rajongókat keresünk.

- Hanem? Polgári köröket?

- Nem, de a polgárok köreit igen.