Miközben a pedagógusok a nyári szabadságukat töltötték, a nagypolitikában intenzíven folytak a tárgyalások arról, mennyi pénzt és milyen szabályokat kapnak a következő tanévben. A szereplők többsége - köztük a szakszervezetek - nem vár komolyabb "felfordulást", hacsak... Hacsak az önkormányzatok jövő évi államitámogatás-csökkentését nem akarják "rájuk verni" - mondják. Aggodalmuk indokolt: az iskolák költségeinek átlag felét a fenntartó önkormányzatok fedezik. Ez a tétel teszi ki a kisebb helyhatóságok költségvetésének nagy hányadát. Ezért, ha csökken az önkormányzati büdzsé, kevesebb pénz jut az iskolákra is.

Márpedig az önkormányzati szektor állami támogatása biztosan nem marad változatlan. A kérdés az, hogy mennyivel csökken, és ezen belül hogyan csoportosítják át a szűkülő forrásokat. A politika óvatos, és igyekszik elejét venni a pániknak, nem utolsósorban azért, mert hamarosan választások lesznek. Az MSZP-frakció elfogadja, sőt elvárja a kormánytól a takarékos költségvetést, ám egyben azt is, hogy a nagy ellátórendszerek színvonalát - a közösségi közlekedését, az egészségügyét és az oktatásét - ne veszélyeztesse a megtakarítás.

Hogy ez nem fából vaskarika-e? Mesterházy Attila, az Országgyűlés szocialista frakciójának vezetője szerint nem: a források csökkentésével egyidejűleg növelni kell a helyhatóságok szabadságát. Akkor van megoldás. Csökkentsék a kötelezően ellátandó feladatok körét, vonjanak össze bizonyos normatívákat; ezután bízzák az önkormányzatokra, hogyan és mire költik a kapott állami támogatást.

Ez egybecseng Molnár Gyula szocialista országgyűlési képviselő, XI. kerületi polgármester véleményével. Molnár, aki a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének is elnöke, úgy látja, akkor jár el helyesen a kormányzat, ha a kényszerű támogatáscsökkentéssel együtt nagyobb szabadságot ad a helyhatóságoknak feladataik megszervezésében. Biztosan találnak megoldásokat a kevéssé fájdalmas takarékosságra is - vélekedik a politikus.

A szocialista Tatai-Tóth András és a fideszes Sió László abban egyetért, hogy nem szabad több forrást kivonni a közoktatásból. Tatai, a parlamenti MSZP-frakció oktatási munkacsoportjának vezetője bízik benne, hogy az iskolákat "megkíméli" a kormányzat. Már csak azért is, mivel, az ágazat politikailag érzékeny terület.

Sió, a Fidesz oktatáspolitikusa úgy látja: egy újabb, nagy arányú elvonás olyan minőségi zuhanáshoz vezetne, amit egy előrelátó kormányzat "nem vállal be". Megemlít néhány, pártja szerint régóta fennálló, megoldandó problémát is. Gond a pályakezdő pedagógusok hiánya, és az is, hogy a tanároknak mindössze 10-12 százaléka harminc év alatti. Az alacsony bér, a romló foglalkoztatási körülmények, a "húzó emberek" túlterhelése taszítja a fiatalokat, különösen a tehetségeket - állítja Sió.

Az oktatási tárca "nyugodt és jelentősebb szabályozási változások nélküli" tanévkezdést ígér. Mind ellenzéki, mind kormányoldali forrásainknál szilárdan tartja magát az a hír, miszerint a szaktárcánál készül a közoktatási törvény módosítása, ami igazodna a Molnár és Mesterházy által is említett új önkormányzati feladatellátási modellhez. A részletek egyelőre nem ismertek. A minisztérium értesüléseinket nem kívánta kommentálni.

Mint ahogy azt sem tudtuk meg, elkezdődik-e ősztől az iskolák egy részének állami fenntartásba vétele, ahogy azt pár hónappal ezelőtt Hiller István szakminiszter javasolta és ígérte. A lehetőség bizonyára kapós lenne a helyhatóságok körében, ha valóban életbe lép a fiskális szigorítás. Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára arra hívta fel a figyelmet: szeptembertől több száz iskola helyzetében állhat be pozitív fordulat; azokéban, amelyek nyertesei az oktatás tartalmi fejlesztésére kiírt uniós pályázatoknak. Simon Gábor, a szociális minisztérium államtitkára pedig arról beszélt egy felújított iskola átadásakor, hogy 2011-ig 366 tanintézményt és óvodát korszerűsítenek döntően uniós forrásokból.

Egyelőre tehát még kevés biztosat tudni arról, hogyan alakul az iskolák finanszírozása jövő januártól. Egyes, kormányhoz közeli informátorok szerint szóba jöhet a "normatívák kifeszítése", azaz, hogy a kötelező heti huszonkét tanórát csakis tanításra lehet majd elszámolni, és ezt az eddiginél szigorúbban ellenőriznék. Készülnek tervek arra, hogy megszűnjön vagy jelentősen csökkenjen a tanórán kívüli művészeti oktatás támogatása, szoruljanak vissza az egyéni fejlesztést célzó foglalkozások, avagy az ingyenes szabadidős és kulturális programok.

Ettől tart Gémesi György, konzervatív politikus, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke is. Szerinte már ősztől tömegesen kell számolni az addig ingyenesen járó foglalkozások és szolgáltatások - például sportkör, uszoda - megszüntetésével, avagy fizetőssé tételével. - Ezzel azonban csak decemberig lehet "kihúzni", a következő év jóval nehezebb lesz - szögezi le. Gémesi ugyanakkor lát tartalékokat is a rendszerben. Kistelepülésekkel példálózva említi: leleményességgel, alternatív források felkutatásával megtartották, sőt fejlesztették is iskolájukat.

A tavaly meglehetősen aktív szakszervezetek egyelőre óvatosak, ők is várják a jövő évi büdzsé számait. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke látványos pedagóguselbocsátástól nem tart, ám a sorok közül azért "ki tud olvasni" kisebb létszámleépítéseket. Kerpen Gábor, a Liga szövetséghez tartozó Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének vezetője szerint a soron következő tanév kicsivel nehezebb lesz, mint a tavalyi volt, de jóval könnyebb, mint a 2010 szeptemberében kezdődő, ha valóra válnak a költségcsökkentési tervek.