"Kilátástalan a helyzet. Rengeteg család költözött ide az utóbbi években, és kevés a bölcsőde. Vissza szeretnék menni dolgozni, de nem tudom hová tenni a gyereket. Magánbölcsődét nem tudunk fizetni."

Több száz ehhez hasonló bejegyzés olvasható az internetes fórumokon. A bölcsődei helyhiány évek óta probléma országszerte. Úgy tíz-tizenötezer bölcsődei hellyel van kevesebb a szükségesnél. A rendszer százhúsz százalékos kihasználtsággal működik. Igaz, a bölcsődék száma, ha szerényen is, de emelkedik: 2003-ban 515 működött, 2008-ban 561. A rendszerváltás idején ezer volt.

A helyhiány különösen azoknak a családoknak okoz problémát, ahol az édesanya a gyermek hároméves kora előtt szeretne visszamenni dolgozni. Óvodába ugyanis csak hároméves korától íratható a gyerek. A jövő évtől bizonyára még több szülő venné igénybe a bölcsődei szolgáltatást. A 2010. április 30-a után született kisbabák után ugyanis már csak két évig jár a gyes, így vélhetően sokan próbálnak gyermekük óvodás kora előtt munkába állni.

A kormány azzal szeretne segíteni a helyzeten, hogy szeptembertől lehetővé teszi az egységes óvoda-bölcsődék megszervezését a tízezer fősnél kisebb településeken. Vagyis az már nem lesz kizáró ok, ha nincs annyi kisgyermek, ahány egy bölcsőde elindításához szükséges. Az ügy érdekében a közoktatási törvényt is módosították - mondta Csillag Márta, az oktatási tárca főosztályvezetője.

A törvény úgy rendelkezik: egységes óvoda-bölcsőde akkor hozható létre, ha a települési önkormányzat nem köteles bölcsődét működtetni, és a gyermekek száma nem teszi lehetővé az óvodai, illetve a bölcsődei csoport külön-külön történő megalakítását. Igaz, egy épületben eddig is működhettek, ha szervezetileg és szakmailag önállóak maradtak. Eltérő szabályok vonatkoztak a gondozónőkre vagy az étkeztetésre. Több mint száz ilyen intézmény alakult eddig, s ez a lehetőség nem szűnik meg.

A 2009 szeptemberétől szervezhető óvoda-bölcsődékben napi tízórás nyitva tartás esetén legkevesebb két óvodapedagógus, egy dajka és egy bölcsődei gondozó látja el a feladatokat. A gyerekeket kétéves kortól vehetik fel, a létszám nem haladhatja meg a húsz főt. Ebből legfeljebb tizenöt lehet óvodás korú és legfeljebb öt a háromévesnél fiatalabb - sorolja a szabályokat a főosztályvezető. A feltételeket részben a gyes megváltozott időtartamához, részben a társadalmi igényekhez igazították.

Szakemberek szerint ez a rendszer olcsóbb lenne az önkormányzatoknak. Csillag Márta kiemelte: minden önkormányzatnak magának kell eldöntenie, hogy az adott településen melyik intézménytípust lenne a legésszerűbb működtetni. A lényeg, hogy legyen hol elhelyezni a gyerekeket a gyes lejárta után. A főosztályvezető elmondta: számos önkormányzat érdeklődött az új intézménytípus iránt, a pontos adatok azonban egyelőre nem állnak rendelkezésükre.

Az új intézménytípus nem csupán a bölcsődei, hanem az óvodai férőhelyproblémát is enyhítheti. Bár húszezerrel több az óvodai férőhely, mint ahány a beíratott gyermek, a hozzáférés egyenlőtlenül oszlik meg az országban. Különösen Pest megyében, a fővárosban és a megyei jogú városok vonzáskörzetében kevés a férőhely, míg más vidéki településeken sok. A szülők annak ellenére nem íratják be a gyerekeiket, hogy ez ötéves kortól kötelező. 2010-től megváltozik a helyzet: ettől az évtől egyetlen jelentkezőt sem utasíthatnak vissza helyhiány miatt, ha a gyerek elmúlt hároméves. Ahol nincs elég férőhely, ott bővíteni kell.

Csillag Márta hangsúlyozta: az óvodafejlesztésre és -bővítésre az elmúlt években több uniós és hazai forrásból is pénzhez lehetett jutni. A 2007 és 2013 közötti időszakban a Regionális operatív programban összesen százhúszmilliárd forint áll rendelkezésre a közoktatási intézmények infrastruktúra-fejlesztésére. E keret terhére 162 óvodafelújításról hoztak döntést vagy előzetes döntést - tudtuk meg. A bölcsődei férőhelyhiány enyhítésére - Simon Gábor, a szociális tárca államtitkárának bejelentése szerint - 2013-ig újabb 6600 helyet hoznak létre.