Az új, polgári kormány egyik legfontosabb dolga az lesz, hogy rendezze az egykori kommunista állambiztonsági rendszer működtetőinek ügyét - mondta Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Hozzátette: "tiszta vizet kell önteni a pohárba, olyan törvényt kell alkotni, amely lehetővé teszi, hogy az információs önrendelkezési jog alapján mindenkiről mindent nyilvánosságra lehessen hozni".

A Fidesz már korábban is kezdeményezte a pártállami titkos iratok nyilvánosságra hozatalát - de csak ellenzékből. 1998-2002 közt, a Fidesz-kormány idején, nem tartották fontosnak az ügynökakták sorsának rendezését, így a Horn-kormány idején, 1995-ben kezdődött első belügyi iratfeltárás, majd a Történeti Levéltár létrehozása utáni következő, említést érdemlő dátum a 2002-es. Medgyessy Péter kémelhárítói múltjának nyilvánosságra kerülése után erősödött föl a Fidesz részéről is az igény az ügynökügy rendezése iránt, noha azóta sem tudtak dűlőre jutni a kormánykoalícióval arról, hogy a közszereplők mekkora körét világítsák át, és hogyan szankcionálják, ha valakiről kiderül, hogy az állambiztonságnál dolgozott.

A Fidesz megszavazta ugyan az 1990 utáni kormánytagok átvilágítását célzó vizsgálóbizottság felállítását, de miután az adatvédelmi biztos törvénysértőnek ítélte a testület működését, az MDF-esekkel együtt kivonult - a bizottság így határozatképtelenné vált. Sőt Kövér László, az Orbán-kormány titokminisztere megtiltotta, hogy a személyével kapcsolatban a bizottság bármiféle adatot nyilvánosságra hozzon, még ha teljes érintetlenségét állapítanák is meg. A Fidesz ekkor is kifogásolta, hogy csak kormánytagokra terjed ki az átvilágítás, az ellen pedig kifejezetten tiltakoztak, hogy nyilvánosságra hozzák a felfedett korábbi ügynökök listáját.

A Medgyessy-kormány által benyújtott 2003-as irategyesítési törvényt a Fidesz nem támogatta, vagyis ekkor sem szavaztak az ügynökdossziék kutathatóvá tételére. Hasonlóan a közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozataláról szóló SZDSZ-javaslatot is elutasították. Az irategyesítési törvényt 2005-ben módosította a kormánykoalíció, többek között bővítve az anonimizálás nélkül megismerhető adatok körét - ekkor a fideszes képviselők "csak" tartózkodtak. A Fidesz ekkor azzal érvelt, hogy a kormány által tervezett módosítások alkotmányellenesek - ezt részben az AB is így látta.

A Fidesz legutóbb 2005-ben állt elő önálló javaslattal a témában, a pártállami iratok nyilvánosságra hozatalát célzó indítványukat viszont a kormányoldal nem támogatta - ismét azért, mert a Fidesz kizárta volna a közéletből azokat, akik együttműködtek az állambiztonsági szolgálatokkal. Ugyanakkor a Fidesznek még ez az utóbbi javaslata sem tartalmazott teljes nyilvánosságot. Csak az önkéntes - tehát nem a kényszerrel beszervezett - ügynököket zárták volna ki a közéletből, közülük is csak azokat, akik magyar állampolgárokról jelentettek, azaz az egykori külföldi hírszerzés és a kémelhárítás ma közfunkciót ellátó embereit nem. Azokat az ügynököket pedig, akik a rendszerváltás után tovább szolgáltak, és akiknek az anyagait az SZDSZ akarta nyilvánosságra hozni, a Fidesz védte.