Új Magyar Gárda - mint a régi
Egyesülési joggal való visszaéléssel gyanúsították meg, és tegnap kihallgatták Vona Gábort a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon. "Felháborítónak tartom, hogy erre egyáltalán sor kerülhetett, hiszen az, amivel vádolnak, teljesen alaptalan" - mondta a Teve utcai rendőrpalota melletti tájékoztatón a Jobbik elnöke, aki a gyanúsítás ellen panaszt tett.
Vonát a bíróság által feloszlatott Magyar Gárda nyomán alakítandó Új Magyar Gárda szombati, Szentendrén tartott avatóünnepségének rendezőjeként idézték be. Vona viszont feljelentést tett ismeretlen tettes ellen "az augusztus 22-i jogszerűtlen rendőri intézkedések és az ott elkövetett hivatali visszaélések kapcsán". Szerinte "a nemzeti ellenállás politikai szárnyát közvetlenül is megpróbálják felszámolni" egy párt elnökén keresztül. Egy kérdésre válaszolva valószínűsítette, hogy lesznek újabb gárdistaavatások is.
Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd "megalapozatlannak és komolytalannak" nevezte a gyanúsítást, amely szerint Vona az Új Magyar Gárda Mozgalom vezetőjeként vett részt a szombati rendezvényen. Szerinte ő az új mozgalomnak csak tiszteletbeli tagja. Az ügyvéd ugyanakkor hozzátette: az alkotmány és nemzetközi egyezmények is garantálják, hogy egy feloszlatott szervezet tagsága dönthet úgy, hogy más szervezeti formában, a feloszlatott szervezethez hasonló elvek mentén működik.
Sérti a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét a gárda újjáalakulása, még akkor is, ha annak tagjai más nevet választottak - jelentette ki Lövétei István az MR Krónika című műsorában. Szerinte a mozgalom léte a bírói verdikt alapján immár jogellenes. Az alkotmányjogász ugyanakkor aggályosnak tartja azt, hogy az igazságügyi tárca júliusban kormányrendeletben alkotott új szabálysértési tényállást. E szerint a "feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel" százezer forintig terjedő bírsággal sújtható szabálysértés. Csakhogy ha egy szervezet magánterületen tart rendezvényt, bűncselekmény esetén behatolhat oda a rendőrség, szabálysértés esetén azonban nem - mondta Lövétei. A gárda szombati rendezvénye szerinte így nem valósított meg bűncselekményt, így a rendőrök nem léphettek volna be a magántelekre.
Más véleményen van Kolláth György alkotmányjogász, aki azt mondja: a rendőrség alkotmányos rendeltetése, hogy akadályozza meg a bűncselekmények és a szabálysértések elkövetését, ezért köteles fellépni. A magánlakás védelme korlátot jelent ugyan, de az egyesülési joggal visszaélés hivatalból üldözendő bűncselekmény, és ha a rendőr ilyen jogsértést tapasztal, akkor - az elkövetés helyétől függetlenül - intézkednie kell.
A feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel szabálysértési tényállása Kolláth szerint is vitatható alkotmányosan, de amíg az AB azt nem semmisíti meg, addig mindenkire kötelező. Így a rendőrség az új gárda szombati rendezvényén megfelelő jogszabályi felhatalmazás alapján járt el.
A Magyar Gárda Egyesület és a mozgalom feloszlatása nem érintette azok egyesülési jogát, akik a két szervezet tevékenységében korábban részt vettek, tehát annak nincs akadálya, hogy újabb társadalmi szervezetet alakítsanak - állítja Kolláth. Ám azt nem tehetik meg, hogy gyakorlatilag változatlan formában élesszék újjá az illegitimnek minősített szervezetet, mert az sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. Miután az új gárda a bírói ítélet annullálására törekedett, a rendőrség indokoltan lépett fel.
