- 2006-ban a két választási forduló forduló között Orbán Viktor önt ajánlotta miniszterelnöknek. 2010 tavaszán előállhat ilyen helyzet?

- Ez sok ok miatt is kizárt. Orbán Viktor akkor azért is javasolt engem, mert úgy gondolta, hogy erre az MDF nehezen mond nemet. De az MDF nemet mondott.

- A "nem" Orbán Viktornak szólt.

- Most teljesen valószínűtlen, már, ha az aktuális közvélemény-kutatási eredményeket kivetítem, hogy ne lehessen könnyedén kormányt alakítani. Az más kérdés, hogy az a párt, amelyik nyer, illetve annak a pártnak a vezérkara milyen munkamegosztást tűz ki maga elé. El tudom képzelni, hogy egy technokrata csapat lép színre a ciklus első felében, hiszen akkor konszolidációs feladatok lesznek, s egy politikus csapat a ciklus második felében. Amikor össze kell szedni 20 milliárdokat, s meg kell vizsgálni, hogy például a közlekedési vállalattól el lehet-e vonni 13,5 milliárdot, ahhoz nem politikusi, hanem más képesség kell...

- Ha már elvonások: most, a Bajnai-kormány által kitűzött hiánycél 3,9 százalékos, ez hozzávetőleg 1000 milliárd forint mínuszt jelent a büdzsének. Egy Orbán Viktor által elképzelhetőnek tartott 6-7 százalékos deficit - amiről nyilatkozott is a Reutersnek - viszont akár 1800 milliárdot.

- Ha valaki nagyobb állami deficitet tart szükségesnek, azonnal az is felvetődik, hogy miből fogja állni a számlát. Többlet hazai megtakarításból? A külföldtől?

- Akkor szólal meg az IMF-vészcsengő? Hiszen a Fidesz elnöke arról is nyilatkozott, hogy 2010 tavaszán elengedhetetlennek tűnik egy 10-15 milliárdos IMF-hitel felvétele. Vagyis az Orbán-kormány is olyan kényszerpályára kerülhet, mint most a Bajnai-kormány?

- Aki hitelt vesz fel, mindenképpen kényszerpályán mozog. Az is, aki sok száz banktól vagy brókercégtől, a szabad piacról veszi fel. Az épp olyan függés. A piaci szereplők is azt nézik, hogyan alakul a költségvetés, az infláció, a devizatartalék. De egy frissen belépő kormánynak, pláne, hogy ha erős parlamenti felhatalmazása van, az alkupozíciója erősebb. Amikor az IMF 1993-ban tárgyalt az Antall-kormánnyal, nem nagyon érdekelte őket, hogy mennyit bír el a társadalom... Ma már az IMF is rugalmasabb, mint akár tíz éve.

- Egy 7 százalékos deficithez talán nem lennének elég rugalmasak.

- Hétszázalékos költségvetési hiány biztosan nem lehet. A románoknál azonban a deficit jókora emelését elfogadták, a helyzet ismeretében: "ha ez van, akkor ez van". De én inkább saját belső okok miatt gondolom úgy, hogy a következő magyar kormány józan számításból fiskálisan konzervatív lesz. Egyszerűen költséges, ha másképp jár el. Ha a hitelező valamilyen csoda folytán meg is engedne 6-7 százalékos deficitet, azt is ki kell egyszer fizetni. Akkor is, ha egy Fidesz-kormánynak sikerülne a reputációt gyorsan visszaszereznie, ha Magyarországot a hitelminősítők befektetőknek ajánlott adósnak minősítenék - ami abban a pillanatban kedvezően módosítaná a kamatfelárat.

- Magyarország most magas, 4 százalék körüli kamatfelár mellett kap hitelt - de a Fidesz úgy számol, hogy a kormányváltás után, tavasszal a felár az EU-átlagra, 1,5 százalékosra esik vissza. S ez egy év alatt akár 500 milliárdot is ereményezhet szerintük.

- Én a beszélgetésünk pillanatában nem merném elkölteni ezt az 500 milliárdot, mert még nincs a zsebben. Még semmi sincs a zsebben. Iyen nagy adósságállománynál ki lehet kalkulálni persze ekkora számot, de én óvatos duhajként még nem forintosítanám. S azt sem tudom, mennyi idő kell ahhoz, hogy a magyar reputáció valóban erős legyen. Ez ugyanis nem attól függ, hogy mi milyen "jó fiúk" vagyunk. Korábban húsz évig nem feledték, ha valaki megbotlott a tőkepiacon, persze Mexikó esetében ez 7 év volt, ilyen időszakonként ment csődbe.

- S hogy lehet költségvetési hiány nélkül gazdaságot élénkíteni?

- Sokéves sodródás után egy valódi új kezdet segíthet a gazdaságnak. Cezúrát vár az ember: valami lezárul tavasszal, s jobb jön. Arról azonban szó sincs, hogy Orbán Viktor, ha győz a Fidesz, "beleül a készbe". Lelki füleimmel már hallom, hogy sokan azt mondják, "nahát ez a mázlista", mármint a Fidesz elnöke, "kihúzott nyolc évet a sivatagban, de aztán ráül a felszálló ágra"... Ha hinni lehet az MNB és a Költségvetési Tanács előrejelzésének, akkor bizony 3-4 százalékos gazdasági növekedéssel csak 2011-től lehet kalkulálni. Ez azt jelenti, hogy ha 6,5 százalékot esik a gazdasági növekedés idén, aztán jövőre még mindig némi további zsugorodás várható, és az azt követő két évben lesz emelkedés, akkor a negyedik évben, 2013-ban leszünk azon a szinten, ahol 2008 őszén, a világgazdasági válság előtt voltunk.

- Tehát, ha Orbán Viktor azt mondta, hogy a Fidesz-kormány mindent visszacsinál (13. havi nyugdíj, 13. havi köztisztviselői illetmény, gyes stb.), de - amit nyilván sokan nem hallottak meg -, csak a gazdasági növekedéstől függően, az azt jelenti, hogy csak a ciklus végén hozhatnak népszerű intézkedéseket...

- A ciklus eleje - bármit is csinálunk - nagyon feszesnek és keménynek ígérkezik. Én jó ideje nem árazom be a nyilatkozatokat. Sztereó a hallásom, egyik fülemen be, a másikon ki... Az kétségtelen, hogy egy új kormánynak - s itt van az a pont, ahol a párhuzam megszakad a Bajnai-kormány és a következő adminisztráció között -, befelé és kifelé is nagyobb a mozgástere. Ha valóban nagy arányban választanak meg egy új kormányt, akkor, ha nem is kegyelmi állapot lesz, egy ideig annyira erős a legitimitása, hogy olyan lépéseket is elfogad a társadalom, melyeket enélkül nehéz megcsinálni.

- Sorolna néhányat?

- A nyugdíjrendszer ügye, a köztisztviselők nagy száma, vagy a MÁV...

- Vagyis egy Fidesz-kormány sem spórolhatja meg az elbocsátásokat, a megszorításokat?

- Nyilván minden olvasónak feltűnik, hogy van egy "szóháború"; megszorítás-e minden, ami mérsékli a deficitet, és akik elvetik a megszorítást, képesek-e költségvetési fegyelmet tartani. Ez utóbbi általában nehéz, de nem lehetetlen akkor, ha elfojtott energiákat mozgásba lehet hozni egy adott társadalmi lélektani helyzetben. Keynes azt mondja, hogy ha egy társadalomban kihasználatlan erőforrások vannak, azok megmozdításával önmagát megsokszorozó hatást lehet elérni.

- Költségvetési fegyelem kiadáscsökkentés nélkül?

- Egy sor kiadást bizonyosan csökkenteni kell, de attól még sok nem mozdul meg a lefojtott gazdaságban. Ám néhány hónap alatt sok minden változhat. A magyar társadalomban elhalasztott döntések sorát látom, a kis cégeknél és az általam ismert nagyvállalati körben is.

- Kivárás van?

- Kivárás. Ezt mutatják az eddigi pocsék beruházási adatok is. Keynes gondolatát viszszaidézve: ha kihasználatlan szellemi, anyagi, fizikai kapacitások léteznek, csak éppen kereslet nincs, meglehetősen gyorsan fordulat és gazdasági növekedés következhet. Mint ahogyan lefelé is van egy ilyen spirál, multiplikátor hatás, fölfelé is működhet. Ez azonban a beszélgetésünk pillanatában spekuláció, erre nem mernék programot építeni. De el tudom képzelni, hogy az, ami most reménykedésnek tűnik, a következő időszakban nem lesz annyira abszurd.

- Az EP-választási kampány finisében azt mondta: "amíg a politikai főhatalom ügye nem dől el, addig ez egy politikai pantomim. A Bajnai-kormány úgy tesz, mintha szakértői volna, holott ez egy MSZP-kormány, az ellenzék, a Fidesz pedig úgy, mintha nehéz intézkedések nélkül lehetne gazdaságösztönző lépéseket bevezetni". Tart még a pantomim?

- Fenntartom a véleményemet, de lehet, hogy ez nem "pantomim", hanem inkább szerepjátszás. Ha majd a köztársasági elnök kiírja a parlamenti választásokat, s jön az igazi kampány írott programmal, tévévitákkal, a piaci elemzők, a szakértők is csak akkor kezdik beárazni, amit a politikusok mondanak... Addig mindenki, mind a két oldal egy kicsit mást alakít, mint amit gondol. Ki a hősi szerepet, ki meg "a nép barátja" szerepet veszi fel. Talán leszólóan hangzik ez most a számból, noha erről szó sincs. Csak más a tényleges kampány és a nem kampány. A kemény szakasz tényleg az lesz, amikor már azt is meg kell nevezni, ki lesz a miniszterelnök, a gazdasági miniszter, a pénzügyminiszter.

- Egy Orbán-kormányban vállalna szerepet?

- Nem, köszönöm szépen... Nekem viszonylag fiatalon megadatott, hogy az Antall-kormányban gazdasági miniszter, aztán jegybankelnök legyek. Én a sorstól olyan kihívásokat, ajándékokat kaptam, amire nem is gondoltam. Ambícióm nincs, energiám bőven van. 2011-ben Magyarország az unió soros elnöke lesz. Lehet olyan helyzet, hogy egyszer azt mondják, "van egy szakbizottság, számítunk rád". Gazdaságpolitikát oktatok, egy ilyen felkéréstől biztosan nem zárkóznék el.