Évi 74 milliárd borítékokba

A magyar lakosság, saját bevallása szerint, egyre többet tesz a "borítékba", ha orvoshoz megy, s az emberek arra számítanak, hogy egyre több pénzt várnak majd el tőlük a következő években is. A Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége, a Patika Egészségpénztár és a Corvinus Egyetem közös, friss kutatása azt mutatja: az emberek ma is inkább fizetnek "fű alatt", mint "tisztán" gyógyításra. Óriási összegről van szó: a felmérés alapján évi 74 milliárd forintot teszünk borítékba. Úgy tűnik viszont, hogy a hálapénz nem a köszönet miatt jár az orvosnak, inkább egyfajta biztonságérzetet erősít a betegben.

A megkérdezettek döntő többsége ugyanis úgy véli: az extra nélkül nem jutna hozzá a szükséges ellátáshoz, vagy legalábbis nem ugyanolyan szintűre számíthatna. A gyógyszertár, a háziorvos, a rendelőintézet és a kórház vonatkozásában jelentős különbségek vannak, de mindegyik esetben érzékelhető a hálapénz szerepe.

- Vizsgáltuk azt is, hogy a hálapénz hatása miben nyilvánul meg a leginkább. Az eredmények azt mutatják, hogy - akár kórházról, akár szakrendelésről legyen is szó - a külön figyelmet csak a hálapénz hatására kapják meg az emberek. A kórházi ellátás vonatkozásában az így vélekedők aránya 66, a szakrendelés esetén 74 százalék - idéz a vizsgálati eredményekből Lukács Mariann, a Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetségének elnöke. - A megkérdezettek többsége azzal is egyetért, hogy a magánbetegek miatt hosszabb a várakozás, a kórházak esetében az ezzel egyetértők aránya hatvan százalék. Azt a véleményt, hogy "választott orvos nélkül ma már többet kell fizetni", a megkérdezettek fele osztja. Ezek az eredmények megerősítik, hogy a hálapénznek egyértelműen hatása van az egészségügyi rendszer működési mechanizmusára, és az orvosok egyes betegekkel szembeni hozzáállására - fogalmazott az elnök.

A válaszadók egyébként leginkább az orvosoknak, főleg a kórháziaknak érzik magukat kiszolgáltatva, legnagyobb arányban a kórházi egészségügyi ellátást igénybe vevők adnak hálapénzt. Minden második beteg juttatott az orvosának, a harmaduk a nővéreknek, "hálából". Szintén itt fizetünk a legtöbbet, átlagosan 28 500 forintot, de itt a legnagyobbak a különbségek is: a megkérdezettek legalább ezer forintot tettek a borítékba, de akadt, aki félmillió forinttal "hálálta" vagy épp "váltotta" meg a gyógyító munkát.

Úgy tűnik, az emberek még luxusnak tekintik a "tiszta" utakat: azt például, hogy magánbetegként fizessenek. Néhány területtől eltekintve ma még sokszor a hálapénz többszörösébe kerül ugyanis az ottani ellátás. Míg egy szülésért - e területen hagyományos a hálapénz - az állami rendszerben 80-100 ezer forintot adnak a családok, egy magánkórházban a szülés ennek tízszeresébe kerül.

A nővérekkel vagy más egészségügyi dolgozókkal már kevésbé "nagyvonalúak" a betegek. A kórházi ápolóknak átlagosan 6800 forintot fizetnek, de a házi- vagy szakorvosok is lényegesen "keskenyebb" borítékkal számolhatnak: 8600, illetve 6600 forintnyi jut nekik.

A gyógyszertárban a válaszadók egy százaléka adott hálapénzt, háziorvosnál húsz százalék, hat százaléka pedig a nővérnek. Rendelőintézetben az orvosnak 22 százalékuk, hat százalékuk pedig a nővérnek.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.